Több mint 25 ezer jelentkező választott műszaki vagy informatikai képzést – közölte az ITM.

Bár nem az informatikai és az egyéb műszaki szakmák a legnépszerűbbek, idén már minden harmadik felsőoktatásba jelentkező középiskolás ilyen szakot jelölt meg első helyen – közölte az MTI-vel az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). Az ilyen szakokra jelentkezők száma az idén meghaladja a 25 ezret: 6 százalékkal többen jelöltek meg első helyen műszaki szakokat, mint tavaly, miközben összesen 112 ezren jelentkeztek a hazai felsőoktatási intézményekbe, 4 százalékkal többen, mint tavaly.

Ez a szám azonban nem csak a felsőoktatásba most belépőket takarja. Mint a Felvi.hu írja, ebbe beleszámítják azt a közel 18 ezer alapképzésből (BSc) kikerülő hallgatót is, aki mesterképzésen szeretné folytatni a tanulmányait.

Nem az informatikus pálya a legnépszerűbb

Bár általánosan a műszaki pályákra jelentkezők száma nagyobb arányban nőtt tavalyhoz képest, mint a felvételizők összlétszáma, közel sem ezek a legnépszerűbb szakmák. Továbbra is a gazdasági területek vezetnek, és az ilyen szakokra jelentkezők száma is nőtt a legnagyobb mértékben. Míg tavaly a jelentkezők 17,1 százaléka jelölt meg ilyen szakirányt első helyen, idén már 18,8 százalék. Ezzel szemben az informatikai pályákat választók aránya mindössze 0,2 százalékponttal nőtt: tavaly a felvételizők 9,8 százaléka, idén kereken tizede választott ilyen pályát. Az egyéb műszaki szakokra jelentkezők aránya tavaly 13,8, idén 14,1 százalék volt (lásd a grafikont).

Ugyanakkor két informatikai szak is belekerült a tíz legnépszerűbb célpont közé: a gazdálkodás és menedzsment után a második legnépszerűbb a mérnökinformatikus szak, erre összesen 3681-en jelentkeztek (tavaly 3579). A tízbe kilencedik helyen belefért még a programtervező informatikus szak is, ezt 2613-an jelölték meg első helyen (tavaly 2320). Összesen tízezer jelentkező jelölt meg a felvételinél első helyen valamilyen informatikai szakot, míg egyéb műszaki szakokat 15 ezren.

A minisztérium közleménye hangsúlyozza: határozott cél, hogy a munkaerőpiaci igényekhez igazodva egyre több fiatal szerezzen diplomát matematikai, természettudományos, műszaki vagy informatikai szakon, mert a magyar vállalkozások versenyképességének fokozása érdekében egyre nagyobb szükség van jól képzett mérnökökre.

 
Felvi 2019
Infogram


A kormány már a középiskolai oktatásban is arra törekszik, hogy a szakképzést a mérnökképzés előszobájává fejlesztve támogassa a fiatalok ilyen irányú pályaválasztását – írta a minisztérium. A kabinet a Programozd a jövőd! projekt keretében igyekszik felhívni a fiatalok figyelmét az infokommunikációs területben rejlő lehetőségekre, és ösztönzi őket az ilyen irányú felsőoktatási, diplomát adó képzések megkezdésére.

Mi lesz 2020 után?

Kérdés ugyanakkor, hogy milyen hatással lesz a műszaki felsőoktatásra az a terv, miszerint 2020-tól csak B2-es szintű középfokú nyelvvizsga birtokában lehetne felvételizni felsőfokú oktatási intézménybe.

Az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Központja által készített 2018-as tanulmány szerint 2016-ban az első végzettség megszerzésére jelentkezőknek mindössze 44 százaléka rendelkezett B2-es nyelvvizsgával. Az némileg javuló tendenciát vetített előre, hogy a 2016-ban érettségizett jelentkezők körében magasabb, 47 százalék körüli volt az arányuk. A tanulmány azt is kimutatta, hogy a nyelvvizsgával rendelkezőknek jobbak a bejutási esélyei, hiszen a felvettek körében már 55 százalék volt az arányuk.

Mint az Eduline egy április elején megjelent írása taglalja, a nyelvtudás szakonként változik. Vannak olyan képzések, ahol a most felvételizők 60-70 százalékának jelentkezni sem lenne esélye a nyelvvizsga hiánya miatt, és ebből a szempontból a műszaki képzés sem áll jól.

A felvételi követelmények szigorítása nem váratlan lépés, azt már évekkel ezelőtt bejelentették. Palkovics László innovációs miniszter egy tavalyi interjújában azt mondta, hogy a gimnáziumokban a nyelvtudás megszerzéséhez minden feltétel adott, az egyetemnek pedig nem feladata a nyelvoktatás, annál inkább a nyelvtudás alkalmazása az oktatás során.

A MTA adataiból azonban némileg más kép rajzolódik ki.

Közösség & HR

Bírálta az uniós Chips Act 2.0-t az ASML vezetője

Christophe Fouquet vezérigazgató szerint az európai csipiparnak nem beavatkozásra, hanem "bajnokokra" van szüksége.
 
Hirdetés

Szintet lép a Synology: Érkezik a PAS7700 csúcskategóriás vállalati flash tároló

Ahogy a vállalati IT-környezetek az AI-alapú folyamatok, a virtualizáció, a nagy teljesítményű adatbázisok és a folyamatosan elérhető digitális szolgáltatások nyomása alatt fejlődnek, a szervezetek egyre inkább olyan tárolóinfrastruktúrát igényelnek, amely kompromisszumok nélküli teljesítményt, rugalmasságot és skálázhatóságot biztosít.

Önmagukban a sikeres pilotprojektek nem kövezik ki a hosszútávon is jól működő AIaaS- és RPAaaS-használat útját. A szemléletváltáson kívül akad még pár dolog, amit figyelembe kell venni.
Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.