Az európai uniós pénzügyminiszterek szerdai megállapodásának értelmében a magánkézben lévő digitális fizetőeszközök (például az egyelőre csak tervszinten létező Libra) nem kaphatnak zöld utat az EU területén, amíg nem hoznak megfelelő intézkedéseket az általuk képviselt lehetséges kockázatokkal szemben. A tanácskozásról közösen kiadott közlemény szerint semmilyen globális stablecoin-megoldás, vagyis az árfolyamát tekintve valamilyen hagyományos eszközhöz kötött kriptopénz nem kezdheti meg működését a szükséges jogi, szabályozási és felügyeleti kérdések tisztázása előtt.
A nyilatkozat alapján az is elképzelhető, hogy az ilyen jellegű eszközök európai szabályozását egy nemzetközi tervezet keretein belül próbálják megvalósítani. (Az EU fenntartásait egyébként az amerikai adminisztráció is jelentős részben osztja a Facebook kriptopénzes terveivel kapcsolatban.) A pénzügyminiszterek ülésének publikus programjában az emberközpontú gazdaságért felelős uniós biztos, Valdis Dombrovskis azt is megerősítette, hogy az Európai Bizottság már dolgozik egy ilyen új keretrendszer lefektetésén.
Ismét megerősítették, hogy az Európai Központi Bank (ECB) már vizsgálja egy publikus digitális fizetőeszköz létrehozását, ami nem csak a privát kezdeményezésekkel szemben állítana alternatívát, de akkor is szükség lesz rá, ha a meglévő fizetési szolgáltatások a jövőben is túl drágák lesznek Európában. Az ECB szerint egy ilyen megoldás várható adaptációjáról szólva jó előjel, hogy a készpénz-felhasználás folyamatosan csökken az Unióban, ugyanakkor egy ilyen kezdeményezés látványos hatással lenne a teljes pénzügyi rendszerre, amit mindenképpen érdemes előre felbecsülni.
Idáig oké, de mi lesz helyette?
A bejelentések előzménye, hogy október végén a francia, német, olasz, spanyol és holland pénzügyminiszterek a hírek szerint már megállapodtak egymással a Libra ellehetetlenítéséről vagy szigorú szabályozásáról. Az ötös koalíció a Politico akkori beszámolója szerint a többi uniós kormányzatot is közös fellépésre biztatta a Librával szemben. A tiltáshoz természetesen jogi indoklásra lenne szükség, ami a Libra még nem is teljesen tisztázott működése mellett nem áll rendelkezésre, a mostani nyilatkozat azonban világossá teszi, hogy az Unió keresztbe fekszik majd a fizetési rendszernek, ha nem szabályozhatja azt a neki megfelelő módon.
A Libráról már korábban kiderült, hogy a projektet gondozó Libra Association látványosan nem találja a hangot a törvényhozói és szabályozói oldallal, miközben a jövő évre tervezett induláshoz képest még alapvető kérdéseket kellene tiszáznia a leendő digitális fizetőeszközről. Bár sokan kiemelik, hogy a kriptopénzek lehetőségeire mintha tényleg csak a Libra realitásán keresztül ébredtek volna rá a törvényhozók, a kezdeményezés mögül ebben a formában már a legnagyobb támogatók is kezdenek kihátrálni.
Eközben Kína már meg is csinálta a saját állami kriptovalutáját, ami a kapcsolódó fizetési szolgáltatásokkal világszerte stabil alternatívát jelent majd az amerikai vagy európai megoldások mellett – azzal a különbséggel, hogy utóbbiak még nem is léteznek. Ebben a tekintetben az USA és az EU máris belelavírozta magát egy csapdába, mivel a nyugati jegybankoknak teljesen jogosan az ellenőrzésési lehetőségeiket féltik a Librától a saját monetáris politikájuk fölött, a nyugati gazdaságok viszont (egyelőre) képtelenek a kínaiakhoz hasonlóan, lényegre törő módon bevezetni egy állami hátterű, nyílt és közművesített rendszert.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak