Két hete a The Wall Street Journal még csak arról számolt be, hogy komoly feszültségek mutatkoznak a Facebook nemzetközi fizetési hálózatát támogató koalícióban, és több szervezet is újragondolná szerepét a jövőre induló Librában, illetve a hálózat felépítésére és felügyeletére életre hívott a Libra Association non-profit szervezetben. A politikai támogatás hiánya és a már elindított vagy kilátásba helyezett vizsgálatok miatt a partnerek egy része attól is kerek perec elzárkózik egy ideje, hogy nyilvános állásfoglalásokat tegyen az új fizetési rendszer mellett.

Bár maga a Libra Association egyelőre csak informális módon működik, a Bloomberg a hét elején már arról írt, hogy huszonnyolc tagjából heten nem csak mérlegelnek, hanem faképnél is hagyták a formálódó koalíciót. A lap szerint a PayPal, a Visa, a Mastercard, az eBay, a Stripe, a Mercado Pago és a Brooking Holdings mondta be az unalmast a szervezet tagjainak hétfői, Svájcban megtartott találkozóján, amelynek célja a Facebook projektje mögé felsorakozó támogatók elkötelezettségének formalizálása lett volna.

A riportban a Forrester kutatási vezetője is megszólal, aki szerint a visszavonuló vállalatok szempontjából ez volt az egyetlen észszerű döntés: a Libra Association látványosan nem találja a hangot a törvényhozói és szabályozói oldallal, miközben még mindig nem sikerült tisztáznia nagyon fontos kérdéseket a leendő digitális fizetőeszközzel kapcsolatban. Ez a kezdeményezés támogatóinak olyan presztízsveszteséget okoz, amit sokkal tovább már nem viselhetnek el, de ugyanilyen fontos szempont az is, hogy a Libra támogatásával akaratlanul is különböző megfelelőségi komplikációkba vagy akár szabálytalanságokba keverhetik bele magukat.

Ebben a formában nehéz lesz megvédeni

A Libra Association kommunikációs vezetője egy közleményben már jelezte, hogy a fizetési hálózat addig semmiképpen sem indul el, amíg a törvényalkotók kérdéseire és fenntartásaira nem találnak megfelelő választ. Szerinte már több mint ezerötszáz vállalkozás és szervezet kereste meg őket saját elhatározásából, hogy a csatlakozás feltételeiről egyeztessen velük. Ez biztosan így van, azonban kívülről nézve csak a baljós előjelek szaporodnak: az indiai központi bank például már megtiltotta minden szabályozott pénzügyi szereplőnek a kriptovaluták használatát, német és francia szabályozók pedig az euró értékelését gyengítő tényezőnek és a pénz törvénytelen privatizációjának nevezték a Librát.

A helyzet az Egyesült Államokban, a Libra kulcspiacán sem sokkal kedvezőbb, a gyors és megfelelő szintű globális adaptáció pedig egyre valószerűtlenebb – különösen, hogy a kínai jegybank által kibocsátott kriptopénz és a vele kapcsolatos fizetési szolgáltatások már novemberben élesednek, valós és stabil alternatívát nyújtva az egyelőre csak papíron működő Librával szemben. Érdemes megjegyezni, hogy a szintén blokklánc alapú Librára a kriptovalutákkal szemben egy nemzetközi pénzügyi infrastruktúra épülne, és árfolyamát is egy meghatározott devizakosárhoz kötnék, egy az egyben valódi fedezetet ígérve a rendszer résztvevőinek.

Ez utóbbi érthetően nem tetszik az érinett jegybankoknak, a Libra érdekében lobbizó piaci szereplők viszont éppen azzal érvelnek, hogy mindezt szélesebb kontextusban kell értelmezni. Szerintük ugyanis azzal fenyeget a projekt idő előtti elkaszálása, hogy az amerikai törvényhozók kiengedik a kezükből a vezető szerepet az egyik legfontosabb feltörekvő technológia tekintetében. Itt elsősorban a már említett, állami hátterű kínai megoldásra mutogatnak, amely a stabilitás és az adaptáció tekintetében is saját választ ad a legfontosabb kérdésekre.

A Libra ugyanakkor éppen annak lenne a bizonyítéka, hogy a nyugati gazdaságok képtelenek ennyire lényegre törő módon bevezetni egy hasonlóan nyílt és közművesített rendszert. A Facebook terve ugyanis éppen a nehézsúlyú piaci szereplők ismételt helyzetbe hozataláról szól, ezek pedig törvényszerűen a saját üzleti motivációiknak rendelik alá mindazokat az értékeket, amelyeket egy ilyen rendszer létrehozhat a blokklánc vagy a bitcoin mögötti eredeti elképzelések (a gyors, közvetlen és  ingyenes fizetési lehetőségek) megvalósításával.