Az  infokommunikációs állásokat betöltők magasan képzettek és főleg férfiak – állapítja meg jelentésében az Eurostat.  Az Unió statisztikai hivatala által kibocsátott friss elemzés szerint az ICT szakértők 61,8 százalékának van felsőfokú végzettsége, a férfiak aránya pedig meghaladja a 83 százalékot, vagyis a nők aránya alig több mint az összes munkavállaló hatod része.

Egyre több a szakmához köthető állás

A jelentés megállapítja, hogy mind abszolút mennyiségben, mind a foglalkoztatottak arányában évről-évre többen vannak az ICT specialisták, igazodva a digitalizálódó világhoz. Tavaly az uniós vállalkozások 20 százaléka alkalmazott infokom szakemberekett, egytizedük pedig hirdetett ilyen állásokat. A hirdetők 41 százaléka viszont szembesült azzal az évek óta napirenden lévő jelenséggel, hogy sok esetben nagyon nehéz betölteni ezeket az állásokat. (Arra, hogy konkrétan milyen informatikai területekről hiányoznak a szakemberek, az elemzés nem tér ki. )

Az összes munkavállaló arányában Finnországban (6,6 százalék) és Svédországban (6,3 százalék) dolgozik a legtöbb ICT szakember, a digitalizációban abszolút élen járó bezzeg országban, Észtországban pedig az alkalmazottak 5,3 százaléka tölt be ilyen állásokat.  Rajtuk kívül a britek és a hollandok haladják meg vagy érik még el az 5 százalékos küszöböt.

Magyarország 3,6 százalékkal alatta van a 3,7 százalékos uniós átlagnak, de a 2011-es 2,7 százalékhoz képest közel 1 százalékpontot tudott javulni, amire nem sokan voltak képesek. Az Unión belül hasonlóan nagyot lépett előre az öt évvel ezelőtti állapothoz képest Észtország, Franciaország, Németország, Portugália, Finnország, Bulgária és Horvátország is.

A sereghajtók között is az abszolút utolsó Görögország (1,4 százalék), és meglepő Románia 2,0 százalékos részesedése is – azé a Romániáé, ahol különféle ösztönző adókedvezményeket kapnak az ágazatban dolgozók, és ahová az utóbbi években több nemzetközi infokom nagyvállalat telepített fejlesztőközpontokat.  

Az abszolút számokat tekintve jelenleg három tagállam adja az unióban foglalkoztatottak felét: az Egyesült Királyságban 1,6 millióan, Németországban 1,5 millióan, míg Franciaországban 1 millióan dolgoznak az infokommunikációs területeken.

Az elmúlt öt évben EU-szinten 1,8 millióval nőtt az ICT szakemberek száma, a teljes foglalkoztatottsághoz viszonyítva pedig 3 százalékról javult 3,7 százalékosra az arány.

A legtöbb tag magasabb iskolázottságot vár el    

A férfiakat legnagyobb arányban Szlovákia (90,8 százalék) és Csehország (88,8 százalék) preferálja ebben a szakmában, de ettől Magyarország (86,9 százalék) sem áll messze. A nők a szakmán belül azonban mindegyik tagországban alulreprezentáltak, szemben az összes foglalkoztatottsággal, ahol nagyjából kiegyensúlyozott a nemek aránya – állapítja meg az Eurostat jelentése.

Itt érdemes megjegyezni, hogy ez a terület az átlag felett igényli a felsőfokú végzettséget. Az uniós tagországok között a legtöbb diplomás ICT szakember Írországban (82,4 százalék) és Litvániában (82,4 százalék) dolgozik. Magyarország e tekintetben sincs ott a közvetlen élbolyban, de a 65,6 százalékos mutatójával így is meghaladja a 61,8 százalékos uniós átlagot.

Olaszország technológiai ágazata a legkevésbé iskolázott, ahol a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya 32,8 százalék, de még Németország is jóval az átlag alatt van: az ott dolgozók IT-sok kevesebb mint 50 százalékának van diplomája.

Sokat elárul az utánpótlás lehetőségéről az is, hogy milyen arányban alkalmazzák a fiatalokat az egyes tagállamokban. A 35 év alattiak foglalkoztatásában Málta (63,1 százalék), Lettország (54,1 százalék) és Lengyelország (53,6 százalék) jár az élen. A fiatalításban Magyarország az uniós átlag körül teljesít, nálunk ez a korosztály adja a szakmában foglalkoztatottak 36,1 százalékát.  A sor másik végén megint csak Olaszország áll, ahol még a teljes létszám negyedét sem éri el a 35 év alattiak aránya, de ezen a téren az észak-európai uniós országok, vagyis Finnország (28,6 százalék), Svédország (30 százalék) és Dánia (30,4 százalék) sem állnak sokkal jobban.

Sokan hiányoznak az informatikai álláspiacról

Az infokommunikációs állások száma nehezen bővíthető, hiszen már a meglévők álláshelyek egy részére sem könnyű megfelelő szakembert találni. A meghirdetett pozíciók betöltésénél tavaly a leginkább a csehek feje fájhatott, ahol az ICT állásokat hirdető vállalkozások kétharmadának okozott nehézséget a megfelelő szakemberek megtalálása. Nem volt sokkal jobb a helyzet Szlovéniában (63 százalék), Ausztriában (61 százalék) és Észtországban (58 százalék) sem.     

Ami a magyarországi cégeket illeti, azok sem dőlhetnek hátra. Itthon is hiányszakma lett az infokommunikáció, a betöltetlen állások száma a becslések szerint meghaladja a 20 ezret. A munkaerőpiaci problémára panaszkodó vállalkozások aránya nálunk is jóval meghaladja a 41 százalékos uniós átlagot, tavaly elérte az 53 százalékot is.