Merre tart az informatikai oktatás Magyarországon, és hogyan oldható meg az itthon is egyre súlyosbodó szakember hiány? A hazai álláspiacon jelenleg is több ezer IT-pozíció betöltetlen, miért? Ezeket a kérdéseket járta körül ismert szakértők bevonásával  az információbiztonsággal foglalkozó Hacktivity konferencia kerekasztal fóruma.

Ahány cég, annyi hozzáállás

Holtponton van az egyetemek és az üzleti világ ezirányú kapcsolata – így jellemezte az oktatás oldaláról a helyzetet Buttyán Levente, a Budapesti Műszaki Egyetem Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék docense. Hozzátette, az alacsony motiváltság egyik oka a forráshiány, sokszor az amúgy is alacsony oktatói alapbérekre sincs elég pénz.

Felvetette az üzleti világ felemás hozzáállását is, 3-4 csoportra osztva a potenciális céges kapcsolatokat. Az első csoportba sorolta azokat a vállalatokat, amelyek fejvadászoknak tekintik az egyetemeket, ahonnan érdemes idejekorán levadászni a tehetségeket. Ezt az oktatási vezető nem tartja helyes hozzáállásnak, mondván az ilyen ad hoc kéréseknek nem képesek az egyetemek eleget tenni.

A második csoportot szerinte azok a cégek alkotják, amelyek nem is keresik az egyetemeket, inkább maguk képzik ki utólag a szakembereket. Direkt konkurenciát teremtenek a harmadik csoportba sorolt ipari szereplők, amelyek saját képzést indítanak.
És végül a negyedik, de számszerűsítve a legkisebb csoportba tartoznak azok a vállalatok, amelyek szívesen együttműködnek az oktatással.

Kritikus pont a középiskolából hozott tudás milyensége

A felvetésre az üzleti világ oldaláról Bojár Gábor, a Graphisoft és az Aquincum Institute of Technology alapítója a következőket válaszolta. "Hatalmas a mentális szakadék az üzlet és az oktatás között. Az üzleti világ az üzletből él, azt nézi, hogy az adott egyetemhez fűződik-e konkrét üzleti érdeke vagy sem. Ha igen, akkor támogat" – emelte ki.  A cégek kezelhetik az oktatással való kapcsolatot a társadalmi felelősségvállalás (CSR) szemszögéből is. Ebben az esetben kétféle hozzáállás fedezhető fel. Az első ugyancsak érdekorientált, a támogatással egyben a saját hírnevét kívánja növelni, a második viszont teljesen önzetlen motivációjú, de ebből van a kevesebb. Erre hozta fel példaként a Graphisoft által alapított Rácz Tanár Úr Alapítványt, a középiskolai reál oktatás segítésére. Szerinte ugyanis a felsőfokú informatikus képzés megalapozása a középiskolában kezdődik, az egyetemek elvárják, hogy már az onnan bejövő tudás is legyen elég nagy.  

Kitért az állam szerepére is, mondván annak elsősorban az a dolga, hogy az oktatásban csak a társadalmilag hasznos célokra költsön. Ne támogassa például az alapkutatást, ami a létrejövő szabadalmak révén a cégeknek hajt hasznot.

Szerezhető-e piacképes diploma a gyorsan változó IT-világban?

Kevés és nem is feltétlenül jó minőségű az egyetemekről kibocsátott friss diplomás IT-szakember, a legtöbbjük még bébicipőben jár – vetette fel Antal Lajos, a Deloitte tanácsadó cég kiberbiztonsági üzletágának a vezetője. Elismerte ugyanakkor, hogy az informatikában szinte minden másnál gyorsabban változik a világ, emiatt nehéz piacképes diplomásokat kitermelni, és azt is elismerte, hogy a hazai műszaki felsőoktatás legalább a matematikát alaposan megtanítja a hallgatóknak.

Bojár Gábor viszont vitatta és irreálisnak tartotta a teljesen piacképes tudással kapcsolatos elvárást, szerinte az egyetemeken az aktuális tudás megszerzésének a képességét kell megtanulni. Figyelmeztetett arra is, hogy a jövedelemkülönbségek miatt a jók közül sokan mennek külföldre.

Ahhoz azonban, hogy valaki befutott informatikus legyen nem feltétlenül kell diploma – ezt már Horváth Ádám, az Informatikai Vállalkozások Szövetsége(IVSZ) oktatási munkacsoportjának a vezetője fogalmazta meg. (A szakemberrel a közelmúltban  ugyancsak az informatikushiány témáját jártuk körbe, az adattudósok és a gyakorlattal rendelkező IT-szakemberek szemszögéből.)

Kevesebb programozóra, de sok kódolóra van szükség

Az informatika nagyon rétegezett szakmává vált, a tudás egy képzési struktúrán belül nem szerezhető meg. Idézte az IVSZ felmérését, amely szerint ezer szakemberből mindössze 5-10 doktori szintű programozóra van szükség, a többi legyen inkább "egyszerű" kódoló.

A dolgok internete (IoT) terjedésével sokkal szélesebb lesz a szakmák szerinti IT-tudás iránti igény: az agráriumban kellenek az agrár informatikusok, az egészségügyben pedig a szakirányú hozzáértők. Az IT-képzésnek szakmánként is meg kell(ene) valósulnia, de ez utóbbi még nem nagyon látszik.

Pedig nagy lenne az igény külföldről is a magyar informatikusokra. Példaként a ChinaSoft egyelőre elvetélt magyarországi terveit hozta fel. A távol-keleti cég egy teljesen új informatikai kar létesítését finanszírozta volna a BME-n, mivel évente 2 ezer friss diplomást fel tudott volna szívni, miközben a teljes hazai felsőoktatás informatikusi kibocsátása nem éri el a 400 főt.

Eközben fogyatkozik a magyar informatikusok bérelőnye, azok a magyarországi cégek amelyek nagy számú kódolóra, programozóra vágynak, szívesen alkalmaznak ukrán, fehérorosz szakembereket.

A bérfeszültség témáját Bojár Gábor is felhozta, szerinte emiatt lassan már nem lesz, aki képezze a jövő informatikus nemzedékét, az oktatók elmennek a pályáról. Ellenpéldaként az amerikai gyakorlatot említette, ahol evárás, hogy a tanárok megkapják a piaci béreknek legalább a kétharmadát.