Nem az informatikus a legkeresettebb szakember. Mind globálisan, mind az EMEA régióban (Európa, Közel-Kelet, Afrika), mind Magyarországon szakmunkást keres a legtöbb vállalkozás, a második helyre pedig a sofőrök futottak be, a mérnökök iránti kereslet csak a harmadik a sorban.
Az adatokból arra is fény derül, miért okozhat ez nagyobb gondot Magyarországon, mint a világ boldogabb felén. Míg a globális és az EMEA régióra vonatkozó adatok viszonylag stabilak, bár enyhe emelkedést mutatnak, addig Magyarországon 2011 óta folyamatosan és intenzíven emelkedik azok aránya, akik a szakemberhiányt okolják ezért, hogy nem tudják az üres állásokat betölteni.
Informatikusra is lenne igény
A megkérdezettek Magyarországon komolyabbnak érzékelik az informatikushiányt, mint akár az EMEA-ban, akár globálisan. A magyar rangsorban ez ötödig legkeresettebb szakember, azonban már csak a nyolcadik, globálisan pedig a kilencedik. Érdemes azonban ezt összevetni azzal a tendenciával, amely a hiány változását mutatja.
Ebből jól látható, hogy bár a hiány globálisan és régiós szinten is folyamatosan nő, a mérték igencsak eltérő. Míg korábban a magyar átlag a globális átlag szintjén volt –, az elmúlt két évben Magyarországon látványosan megugrott. Az EMEA régióhoz képest még szembeötlőbb a probléma, már csak azért is, mert a régióban a globális viszonyokhoz képest sokkal kevesebben érzik problémának azt, hogy nem találnak megfelelő embert egy-egy pozícióra.
Nincs elég ember? Nem számít!
Az IVSZ által megfogalmazott problémák némileg egyedinek tűnnek. A magyar cégek válaszai alapján ugyanis az rajzolódik ki, hogy míg évről évre nehezebb megfelelő szakembereket találni a nyitott pozíciókra, ez egyre kisebb nehézséget okoz a cégeknek. Míg 2013-ban a vállalatok harmada nyilatkozta, hogy a szakemberhiány jelentősen befolyásolja ügyfél-kiszolgálási képességét, addig idén ez az arány csupán 18 százalék – miközben a szakemberhiányra panaszkodók aránya 35 százalékról 47 százalékra emelkedett.
"Nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő ez a hazai jelenség, miszerint a szakemberhiányt érzékelők aránya nő; de az annak a vállalat ügyfél-kiszolgálási képességére gyakorolt hatása jelentősen csökken" – fogalmaz a tanulmány.
A ManpowerGroup magyarországi ügyvezetője, Dalányi László ezt azzal magyarázza, hogy a ne hasson negatívan a vállalat vállalatok a folyamataik átalakításával időlegesen meg tudták oldani, hogy a szakemberhiány súlyosbodásának ne hasson negatívan a teljesítményre.
Miért lehet mégis igaza az IVSZ-nek?
A Manpower felmérése csak távlati képet ad a munkaerőpiacról. Az adatokból azonban több olyan következtetés is levonható, amely visszaigazolja az IVSZ mondását, mely szerint súlyos következményei lesznek, ha a magyar oktatási rendszer nem lesz képes ellátni az IKT iparágat megfelelő számú és minőségű szakemberrel ellátni.
Az IVSZ-t igazolja vissza egyébként az Európai Unió legutóbbi felmérése is, amely az egyes szektorokban azt is nézi, hogy a hiány hogyan aránylik a szektor teljes szakember-igényéhez. Eszerint a hiány az infokommunikáció szektorban a legmagasabb: az összes állás közel 3 százaléka betöltetlen.
A vállalatvezetők amúgy nagyon is tisztában vannak a probléma súlyosságával. A válaszadók fele ugyanis azt állította, hogy a szakemberhiány miatt csökken a versenyképesség és az ügyfél-kiszolgálási képesség. 28 százalékuk említette még a dolgozói elkötelezettség csökkenését, ötödük (21%) a bérköltségek növekedését és közel ugyanennyien (18%) az innovációs képesség csökkenését is. Ez utóbbi a legélesebben az innovációt igénylő ágazatokban, többek között az IKT-ban jelentkeznek leginkább.
Keresleti piac van
Ugyanakkor a fejlettebb gazdaságok – és jövedelemszerzési lehetőségek ebből eredő különbségeinek – elszívó hatása is kikövetkeztethető az adatokból. Míg az EMEA régióban a válaszadóknak mindössze 12 százaléka mondta azt, hogy azért nem tud betölteni egy munkakört, mert a jelöltnek magasabb a jövedelemigénye, mint amennyit a cég tud biztosítani, addig a magyar válaszadók körében 28 százalék volt az arányuk.
Ráadásul valószínűleg a merítés – azaz a jelentkezők száma is – kisebb: a régióban a válaszadók 37 százaléka jelölte meg fontos okként egy állás betöltetlenségére a jelöltek hiányát, míg Magyarországon arányuk 52 százalék.
a melléklet támogatója a Balasys IT Zrt.
Biztonságos M2M kommunikáció nagyvállalti környezetben a Balasystól
A megnövekedett támadások miatt az API-k biztonsága erősen szabályozott és folyamatosan auditált terület, amelynek védelme a gépi kommunikáció (M2M) biztonságossá tételén múlik.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak