Az észtek nem pihennek, állami szinten is rendszeresen szállítják a figyelemre méltó ötleteket a digitális transzformáció területén. Legutóbb júliusban írhattunk a végponti logisztika megreformálásáról, vagyis az önjáró kézbesítő robotok felhasználásának engedélyezéséről, illetve arról a digitalizációs programról, amit az Európai Unió Tanácsának észt elnöksége próbál népszerűsíteni a tagállamok között – ennek elemei jórészt azoknak az alapoknak a lefektetéséről szólnak, amelyeket Észtországban már jóval a többiek előtt felépítettek, és javában használnak is.

Tavasszal az önvezető járművek közúti forgalomban való tesztelése kapott zöld utat az észt törvényhozásban, de beszámolhattunk a másfélmilliós országban működő startupok nagy értékű befektetési köreiről vagy a gazdasági-társadalmi digitalizáció munkaerőpiaci hatásairól. Már nem újdonság, hogy az ottaniak online csatornákon szavaznak, vagy például blockchain alapú megoldással tárolják az egészségügyi adatokat, elektronikus aláírásukat is hitelesítő e-kártyájukkal több mint ezer állami, illetve egyre több piaci szolgáltatáshoz férhetnek hozzá.

Luxemburgi lesz az észt rendszerek másolata

A legújabb hírek arról az állami kezdeményezésről, pontosabban a kezdeményezés megvalósításról szólnak, amelynek értelmében a balti állam úgynevezett digitális nagykövetségeket hozna létre bizonyos, értelemszerűen az észtekkel közös szövetségi rendszerben lévő országokban. A digitális nagykövetség tulajdonképpen egy adatközpont, amelyre ugyanazok a jogok és mentességek vonatkoznak, mint a diplomáciai nagykövetségre, feladatuk azonban nem diplomáciai, hanem biztonsági jellegű.

A kezdetben utopikusnak tűnő tervről három évvel ezelőtt lehetett először hallani, most azonban az észtek aláírták az első szerződésüket Luxemburggal, ami a gyakorlatban is megvalósíthatóvá teszi a dolgot. Az elképzelés lényege, hogy a fogadó állam diplomáciai mentességet biztosít a balti ország rendszereinek, amelyek a hazai rendszerek duplikációjaként, a luxemburgi állami adatközpont bérleti és üzemeltetési keretei között működnek. A mostani aláírás biztosítja mindennek a feltételeit, a következő lépés a technológiai megvalósítás.

Az első adatnagykövetség, ami egyfajta pilot projektként is felfogható, elvileg már 2018-ban munkába áll, de az észtek nem zárják ki, hogy nemsokára más országokkal is tető alá hoznak hasonló megállapodásokat. Helyszíneknek – természetesen a másik fel hajlandósága mellett – olyan országok jöhetnek szóba, amelyek hagyományosan baráti viszonyt ápolnak Észtországgal, ezen felül biztosítják a megfelelően magas (Tier 4, ISO 27001 stb.) biztonsági minősítésű adatközponti infrastruktúrát – olvasható a ZDnet Észtországgal foglalkozó Estonia Uncovered csatornáján.

Digitális társadalomhoz informatikai biztonság

A kritikus adatok külföldi duplikációja persze elég kényes dolog. Technikai oldalról ott van az adatforgalom biztosításának és szabványos titkosítása kérdése, a rendszerek közti kommunikáció fenntartása abban az esetben is, ha kiesik az észt és a luxemburgi rendszerek közti közvetlen kapcsolat. Érdekes az konzisztencia és az integritás kérdése is, például ha a párhuzamos működés során változik a két rendszer elsődleges és a másodlagos szerepe.

Az adatnagykövetség lényege ugyanis éppen az, hogy egy jövőbeni krízis esetén is garantálja az észt állami és közigazgatási informatika zavartalan működését. Ezlehet meghibásodás, kibertámadás, vagy akár Észtország egy másik hatalom által történő megszállása. A luxemburgi adatközpontnak ilyen esetben képesnek kell lennie rá, hogy egymagában is hibátlanul ellássa az otthoni rendszerek feladatait. Nem véletlen, hogy a jövőre tervezett induláshoz képest még éveket vehet igénybe, amíg a kritikus rendszereket a követelményeknek megfelelően újratervezik és továbbfejlesztik.

A tényleg hosszú távú elképzelés szerint a világon egy maréknyi észt adatnagykövetség működik majd, amelyek a georedundancia mellett az adatok szétosztásával lehetetlenné tenné, hogy egy-egy szolgáltató önmagában hozzáférhessen a titkosított informásiókhoz. Ez egyelőre csak egy érdekes vízió, de néhány éve az sem tűnt életszerűnek, hogy 2017-ben már aláírják az első adatnagykövetség létesítéséről szóló megállapodást.