Észtország nem csak a saját vállát veregeti, amikor kicsi, de rugalmas államnak nevezi magát, és sorban elémegy a feljövőben lévő technológiai trendeknek. Mi sem először írunk az észtek különféle kísérleteiről, amelyek lényege a közigazgatás és bankszektor gyors és széles spektrumú átállítása a 21. századi technológiákra. Ma már közhelyszámba megy, hogy az ottaniak online szavaznak, de az egészségügyi adatokat is blockchain alapú megoldással tárolják, sőt az ezredforduló óta már a kormányüléseket is sikerült teljesen papírmentessé tenniük.

Nem csak beszélnek róla

Az észtek digitális kormányzásban elért eredményeit jól mutatja, hogy korábban még Japán is hozzájuk fordult szakértői segítségért. Az észt állampolgárok egyedi azonosító és elektronikus aláírásukat hitelesítő e-kártyájukkal több mint ezer közszolgáltatáshoz férhetnek hozzá, többek között az egészségügyhöz, de az adójukat is online fizethetik. A kártya ugyanakkor hozzáférést nyújt a magánszektor digitális szolgáltatásaihoz is, mivel az utóbbiak is ezt a rendszert használják.

Mindezek mellett ott az észtek következő nagy terve, a virtuális migráció, ami azt teszi lehetővé, hogy a világ bármely más országában élő ember Észtország e-állampolgára legyen. A virtuális bevándorló aztán céget is alapíthat (természetesen online módon) az országban, a cégek tevékenységéből pedig az országnak is jut. Valószínűleg nem is annyira kevéshez: már egy évvel ezelőtt is arról számolhattunk be, hogy Észtországnak tízezer virtuális polgára termeli az adóbevételt.

Egyelőre még sofőrrel

Az észt gazdasági minisztérium a hónap elején közölte, hogy innentől szabad utat enged az önvezető járművek forgalomban való tesztelésének is. Természetesen szigorú feltételekhez kötött dologról beszélünk: a járművekben például mindig ülnie kell valakinek, hogy szükség esetén átvegye felettük az irányítást, és első körben eleve csak a SAE 2-es és 3-as besorolású gépekre vonatkozik a dolog, amit a későbbiekben terjesztenének csak ki a magasabb autonómia-szintű autókra.

Az International Society of Automotive Engineers (SAE) 0-tól 5-ig határozott meg szinteket az önvezető autók technológiai kereteivel kapcsolatban, amit ma már nemzetközi szabványként kezelnek. Ezek közül a SAE 2 és 3 már túlmutat a megszokott kisegítő lehetőségeken (tolatóradar, sávtartást segítő rendszer stb.) és képes aktívan irányítani a vezetést, míg a 4-es szint az emberi beavatkozás lehetőségével, az ötös pedig anélkül jelent teljes autonómiát a járművek közlekedésében.

Később viszont anélkül is

A közlemény szerint a minisztériumban tavaly ősszel állt fel egy szakértőkből álló csapat, akik nem utolsósorban azon dolgoznak, hogy a lehetőséget a helyei befektetők lovagolhassák meg első körben, és kiléphessenek megoldásaikkal a világpiacra. A csoport vezetője szerint a szóban forgó technológiák jelenleg még a szoftver, a hardver és az üzleti modellek szempontjából is komoly tesztelést igényelnek, a mostani bejelentés pedig egy üzenet, amely szerint az észt állami szervek és a technológiai szakemberek megegyezésre jutottak az önvzető járművek közúti tesztelését illetően.

A közös munka ezzel tulajdonképpen csak most kezdődik, a szakértői csoport folyamatosan dolgozik majd a felelősségi körök meghatározásán, a biztosítási modelleken, a személyes adatok védelmén, az etikai kérdéseken és minden más kapcsolódó területen, hogy végül a teljesen autonóm járművek (vagyis amelyeknél csak meg kell adni az úticélt és el kell indítani a rendszert) tesztelése islehetővé váljon a forgalomban.

A helyi közúti igazgatás ezzel párhuzamosan egyeztetéseket folytat más európai társhatóságokkal. A szervezet műszaki osztályának vezetője szerint az önvezető járművek teljesen új szituációt teremtenek, így biztosnak kell lenni benne, hogy ezek az eszközök mechanikai vagy szoftveres oldalról is eleget tesznek minden lehetséges kívánalomnak. Az észt közúti igazgatás így arra törekszik, hogy az általa felügyelt tesztek minél szélesebb körben jelentsenek garanciát a megfelelő biztonságra.

Nálunk okos országút épül

Itthon eközben egyre több dolog derül ki a tavaly tavasszal bejelentett zalaegerszegi okosjárműves tesztpályáról. A 40 milliárd forintos állami projekt keretei között tavasszal kezdődik majd a létesítmény építése, amelynek része lenne az M7-es autópálya és Zalaegerszeg között tervezett R76-os gyorsforgalmi út is. Ezt intelligens közvilágítással és forgalomirányító lámpákkal, leválasztható sávokkal vagy olyan területekkel képzelik el, ahol megszüntethető a műholdas kommunikáció.

Az NFM szerint később maga az M7-es autópálya is bekapcsolódhat az önvezető járművek tesztelésébe, ehhez kapcsolódóan pedig Zalaegerszeg lehet a következő generációs távközlési szolgáltatások, így az 5G hálózat első magyarországi helyszíne. Az egyes útviszonyokat vagy városi környezetet is szimuláló tesztpályával kapcsolatban a kormány már a járműgyártók európai szövetségével és 22 céges partnerrel is megállapodást írt alá, utóbbiak között állítólag járműipari vállalatok, alkatrészbeszállítók és telekommunikációs cégek is szerepelnek.