Persze nem kapkodják el: 2020-tól szűnik meg a fejlesztés és a támogatás. Mindenki örül.
Hirdetés
 

Beadta a derekát az Adobe, és tegnap hivatalosan is bejelentette: 2020-ban végleg leállítja az Flash Player fejlesztését. A közlemény kiadását komoly egyeztetések előzhették meg, mert leginkább érintett vállalatok – Apple, a Facebook, a Google, a Microsoft és a Mozilla – lényegében az Adobe közleményével egy időben számoltak be a döntésről.

A döntés az Adobe azzal magyarázza, hogy a nyílt webes szabványok elérték azt az érettségi szintet, hogy megfelelő alternatívát nyújthatnak a Flashből való kiszálláshoz.

Jobs mondta ki először

A három év meglehetősen hosszú idő, úgy tűnik, a Flash kivezetése annak ellenére sem megy gyorsan, hogy gyakorlatilag már minden érintett vállalat kihátrált mögüle.

Bár az igazi végjáték 2015-ben kezdődött, az első jelentős lépést az Apple tette meg. 2010-ben Steve Jobs ugyanis úgy döntött, kitiltja a Flasht minden mobil eszközükről. Jobs többek között azzal érvelt, hogy a technológia növeli a mobilok fogyasztását, gyenge a teljesítménye, és – nem utolsósorban – kritikán aluli a biztonsága. Egyébként is – írta Jobs – nem is kell a webes multimédiás tartalom használatához.

Bár akkor a többség nem értett egyet Jobsszal, azóta bebizonyosodott, sok szempontból nagyon is igaza volt. Nem kellett öt év, és a többség belátta, nem érdemes küzdeni az Adobe technológiájával, amely évről évre az egyik legnagyobb kockázati tényező volt az eszközök biztonságánál.

2015-ben azonban egy érdekes – és botrányos – kibertámadás beindította a lavinát. Az év nyarán kirámolták a hackereszközöket fejlesztő Hacking Team szervereit, ahonnan többek között több, a Flash Playerben talált nulladik napi sérülékenység is kikerült a sötét webre. Ennek hatására a Mozilla úgy döntött, hogy blokkolja a Flash automatikus futtatását a Firefox alatt. A Flash Player biztonsági szempontból igencsak hirhedt volt, 2008 óta folyamatosan szerepel a a CVE Details 50-es listáján, amely a legtöbb legtöbb sebezhetőséget tartalmazó alkalmazásokat rangsorolta. 2015-ben például az igencsak dicstelen 3. helyen. Tavaly a negyedik volt, Az örökranglistán is 7. helyre került annak ellenére, hogy a CVE Details 1999 óta gyűjti az adatokat.

A Facebook akkor frissen kinevezett biztonsági vezetője, Alex Stamos pedig egy twitterüzenetben egyenesen felszólította az Adobe-ot, hogy azonnal jelölje ki a Flash életciklusának az utolsó napját. A Facebook nem sokkal később egy hivatalos befektetői tájékoztatójában egyenesen a bevételeit veszélyeztető tényezőként jelölte meg a Flash sérülékenységeit.

Az első igazán megrendítő ütést azonban a Google vitte be: 2015 augusztusában bejelentették, hogy szeptembertől a Chrome nem indítja el automatikusan az oldalakhoz szervesen nem kötődő Flash-tartalmakat.

Mindent kihúztak alóla

A Google-nek azonban voltak hatásosabb eszközei is a Flash ellen. 2016 elején jelentették be, hogy a cég display hirdetéseket kiszolgáló rendszerét átállítják a HTML5-alapú reklámokra, és záros határidőn belül az AdWords és a DubleClick Digital Marketing rendszerébe nem lehet Flash-alapú tartalmakat feltölteni, de egy éven belül leállítják a korábban feltöltött Flash-reklámok futtatását is.

A Flasht használó weboldalak arányának változása, 2011-2016


Aztán a keresőcég a Chrome 55-ben végleg lecserélte a Flasht a HTML5-re. Érdekes módon a döntés bejelentésben több olyan érv is előjött, amit annak idején Jobs is megírt: a Flash kirúgásával javul a böngésző biztonsága, csökken a mobil eszközök fogyasztása, és eközben gyorsul a multimédiás tartalmak betöltése.

Ehhez képest a Mozilla még viszonylag kesztyűs kézzel bánt a technológiával. Tavasszal, amikor a Firefox 55-ös verzióját bejelentették, előre jelezték, hogy a nyár végére várható 55-ös kiadás csak külön kérésre indítja el Flash plug-int, illetve blokkolja a betöltődést, ha a flashes tartalom nem HTTP és HTTPS környezetből érkezik.

Ehhez már csak apróság volt, hogy a Microsoft Edge-ben már nem alapértelmezett, és az Operából is kikerült.

Mi jön most?

Egyfelől a hosszú agóniának volt egy nagy előnye: elveszítette egyértelmű dominanciáját az egykor kvázi webes szabványként működő technológia. Egy a Statista oldalán közölt grafikon szerint 2016 októberére a Flasht használó weboldalak aránya 10 százalékra csökkent. A Kongregate statisztikái szerint a webes játékokban is elvesztette vezető szerepét. 2017 eddigi időszakában a hosztolt webes játékokból származó bevételeknek már csak 35 százalék körüli részét termelték a flashes játékok.

A legfontosabb érintett cégek már most közzétettek, hogy milyen menetrend szerint segítik a fejlesztőket abban, hogy át tudjanak állni nyílt webes szabványokra.

Piaci hírek

Tényleg jó ötlet egy 170 kilométeres madzagra emlékeztető okosváros?

Már az idei elő negyedévben belevágnak az 500 milliárd dolláros szaúdi gigaprojektbe, amelynek célja egy egészen futurisztikus új megaváros felépítése lenne.
 
Jó hír: ehhez rendelkezésre állnak a megfelelő eszközök. Az általánossá váló távmunka még jobban ráirányította a figyelmet, hogy az adatok biztosítása nem csak a cloud szolgáltatók, hanem legalább akkora részben a megrendelők felelőssége is.
Nem általában a távmunkáé, hanem a mostani tipikus távmunka-helyzeteké. A szervezetek arra nem voltak felkészülve, hogy mindenki otthonról dolgozik.

Alapjaiban kell megújítani a biztonságról kialakított felfogásunkat

Tavaly január végétől megszűnt a Java SE 8 ingyenes frissítése, és a Java SE 11 sem használható ingyenesen üzleti célra. Tanácsok azoknak, akik még nem találtak megoldást. Hegedüs Tamás (IPR-Insights) írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizenegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2021 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.