Óriásit fordult egy év alatt a startupok világa. Míg 2021-ben bőséges pénzeső növesztette az ökoszisztémát, tavaly véget ért az a korszak, amikor az alacsony kamatlábak miatt a befektetők inkább a kockázatos, de jelentős növekedést ígérő startupokba fektettek. Ez azonban a szcéna tisztulását is eredményezheti, vélik a Startup Genome The Global Startup Ecosystem Report 2023 című elemzésének szerzői. A befektetők és a tehetségek ugyanis a legversenyképesebb vállalkozások felé mozdulnak.

A kockázati tőkebefektetések már tavaly visszaestek, és mivel nehezebb forrásokhoz jutni, sok startup közösségi finanszírozással próbálkozik, és egyre többen fontolgatják fejlesztéseik hitelekből történő finanszírozását. A tanulmány a képet annyival árnyalja, hogy elsősorban a késői szakasz támogatása csökkent meredeken (sok túlértékelt startupnál korrigált a piac), míg a magvető és a korai szakasz finanszírozása viszonylag stabil maradt. Érdekes, hogy Észak-Amerika ebből a szempontból kivétel, ott a befektetők nem az új ötleteket, hanem inkább a piacon már bizonyított cégeket pénzelik.

Vállalkozási kedvből és ötletből nincs hiány. Ez részben annak is köszönhető, hogy a globális technológiai vállalatok óriási leépítésekkel reagáltak a gazdaság lassulására. Csak tavaly mintegy 150 ezer embernek kellett új munkahelyet keresnie. Ez a startupok robbanásszerű gyarapodásához vezetett, de a már működő és ígéretes startupok is könnyebben találtak magasan képzett, innovatív szakembereket.

Továbbra is Kalifornia a világ közepe

Bár vannak árnyalatnyi elmozdulások, a legvirulensebb startupélet helyszíne továbbra is Észak-Amerika és Ázsia (elsősorban Kína). A Szilícium-völgy elsőbbsége változatlanul megkérdőjelezhetetlen. Súlyát jelzi, hogy a harminc legnagyobb ökoszisztéma összértékének 31 százalékát adja.

A startup-ökoszisztémák rangsorának első tíz helyéből ötöt észak-amerikai város – a Szilícium-völgy mellett New York (2. hely), Los Angeles (4.), Boston (6.), Seattle (10.) – foglal el. Az elitcsapatba három ázsiai város – Peking (7.), Szingapúr (8.), Sanghaj (9.) –, egyetlen európaiként London (az előkelő megosztott 2. helyen!), valamint Tel-Aviv (5.) került be.

A legjobb negyven helyszín között van Európából még Berlin (13.), Amszterdam (14.), Párizs (18.), Stockholm (22.), Zürich (36.), München (37.) és Helsinki (39.).

A fejlődés korai szakaszában lévő, feltörekvőnek minősített ökoszisztémák között egyébként Európa már jobban szerepel, sőt ide néhány kelet-közép-európai helyszín is befért. A régióból nem meglepő módon Észtország szerepelt legjobban (10. hely). A 20. helytől lefelé már csak tízes sávokat ad meg a tanulmány. A százas listán jegyzik még Moszkvát és Prágát (31-40. hely), Bécset és Varsót (51-60.), Bukarestet (61-70.), Kijevet (71-80.), valamint Zágrábot és Rigát (91-100.).

Európa és benne Magyarország

Ami szűkebb világunkat illeti, Európának tavaly jó éve volt: mind a befektetések száma, mind volumene meghaladta az előző évi szintet. A befektetők azonban óvatosabbak lettek: lényegesen kevesebb korai szakaszú céget finanszíroztak, igaz átlagosan 7 százalékkal nagyobb összeggel, mint egy évvel korábban. Az öreg kontinens különösen fintechekben erős (a Checkout.com és a Revolut a két legértékesebb startup Európában).

A tanulmány röviden elemzi a magyar helyzetet. Ezzel kapcsolatban idézi Balogh Péter angyalbefektetőt, az STRT Holding egyik alapítóját, aki Magyarország erősségeként az erős szakemberbázist és a nyugati beágyazottságot említi. Szerinte alulértékelt ökoszisztéma a magyar, éppen ezért jók itt a növekedési kilátások.

A Startup Genome egyébként a budapesti ökoszisztéma legnagyobb erősségének a megfizethető (olcsó?) szakembereket tartja, ebből a szempontjából a legjobb 25 helyszín közé sorolja Európában, míg befektetési szempontból csak a legjobb 40 közé. Az egyes mutatóiban egyébként Budapest messze elmarad a globális átlagtól. Az ökoszisztéma teljes értékét a tanulmány 1,8 milliárd dollárra becsüli (a globális átlag 43,6 milliárd, a londonié 364 milliárd).

A tanulmány szerint a Magyarországon működő kb. 2900 startup több mint 10 ezer embert foglalkoztat. Budapest mellett Debrecenben, Győrben, Pécsett és Szegeden is egyre több cég indul. A magyarországi stratupok tavaly minden korábbinál több tőkét, 6,5 milliárd eurót vonzottak az országba.

Az viszont érdekes, hogy az ökoszisztéma fontosabb területeinél elsősorban nagyvállalati (pl. az OTP Bank MI-fejlesztései, Bosch K+F központja) vagy állami (Zala ZONE) fejlesztéseket említenek. Üdítő kivétel a Turbine, amely nemzetközi befektetőket vonzó  sejtszimulációs platformot épít.

Az ökoszisztéma előnye a magasan képzett (90 százalékuk beszél angolul, állítja a tanulmány) és az olcsó munkaerő (a munkaerőköltségek 2022-ben a legalacsonyabbak között voltak az EU-ban). Emellett említik az alacsony társasági adót, valamint Budapest központi elhelyezkedését és jó infrastruktúráját.

A teljes tanulmány rengeteg adattal és egyéb információval egy kattintásnyira érhető el.