Stílusosan távolról, egy videokonferencia-hívással jelentkezett be a Revolut vezérigazgató-helyettese a Portfolio Banking Technology konferenciára, hogy kinyúlt pólóban, kicsit kócosan okítsa a konferencia helyszínén jobbára business casualban feszítő bankszakembereket.

Andrius Biceikának, akit a konferencia helyszínéről Faluvégi Balázs, a Magyar Fintech Szövetség elnöke kérdezett, minden oka megvolt a laza magabiztosságra. A 2015-ben indult, jelenleg mintegy 33 milliárd dollárra értékel pénzügyi szolgáltató szeptemberben a magyar piacon is banki státuszba került. Mindössze három év kellett ahhoz, hogy itthon félmillió ügyfelet szerezzenek. Biceika, akinek egyébkén hosszú startupos és rövid banki múltja van, elmondta: megkezdték az egyeztetést a Magyar Nemzeti Bankkal arról, hogy személyi hitelekkel és hitelkártyákkal is megjelenhessenek a hazai piacon. Azokon a piacokon, ahol banki szolgáltatóvá váltak, sok ügyfelük kezdte elődleges számlaként használni a Revolut számláját, például sokan a fizetésüket is arra utaltatják.

A Biceika a beszélgetésben kitért arra is, hogy nincs magyar nyelvű ügyfélszolgálat. Szerinte ez nem olyan nagy gond, hiszen a magyar ügyfeleik többsége a 30-as évei elején jár, azaz kellő szinten beszélnek angolul. Ettől függetlenül előbb-utóbb lesz magyar ügyfélszolgálat is.

A bankok némileg nyugtalanok lettek

Amennyire magabiztos lehetett a Revolut vezérhelyettese, úgy vált érezhetővé a hazai bankszektor vezetői körében némi bizonytalanság. Ezt a bizonytalanságot Sebők András (McKinsey) előadása is növelhette. A bankszektor eredménytermelő képessége stagnál, miközben az ügyfelek viselkedésének változása és a technológia fejlődés erőteljes lépéseket kíván a szektor szereplőitől, mondta Sebők. Az ügyfelek egyre inkább valós idejű, személyre szabott szolgáltatást várnak, és ezt jelenleg sokkal inkább megkapják a nem inkumbens szereplőktől (pl. Revolut), akik a szolgáltatások margóját is nyomják lefelé. Az alternatív szolgáltatók ráadásul a technológiában is előnyben vannak, mert jobban be tudják vonzani a tehetségeket.

Az előadás után következő panelbeszélgetésben érezhető is volt, hogy egyes résztvevőkből elsősorban a kötelező kincstári optimizmus beszélt. A helyzetet jól mutatja, hogyan változott Fotányi Tamásnak, az Erste Bank informatikai és operációs vezérigazgató-helyettesének a véleménye az elmúlt években (Foltányi évről évre részt vesz ezeken a panelbeszélgetéseken). 2016-ban úgy látta, nem jelentenek veszélyt a bankszektorra. 2019-ben egy konferencián már azt fejtegette, hogy a technológia a kétszintű bankrendszer korlátait feszegeti, mert lehetővé tesz olyan ügyfélelérést, amire korábban nem volt mód. A fintech és a nagy technológiai cégek még csak a pénzforgalmi területen harapnak bele a bankok piacába, de ez csak a kezdet, fogalmazott két éve a szakember.

Most viszont már arról beszélt, hogy félelmetes az a tempó, ahogy a Revolut növeli ügyfélszámát Magyarországon. De azzal, hogy a neobank is a bankszabályozás hatálya alá kerül, majd kiegyenlítődnek az erőviszonyok.

Utóbbi kijelentésével egyébként többé-kevésbé minden beszélgetőtársa egyetértett. Sziráki László, a CIB Bank digitális csatornákért felelős vezetője például azzal egészítette ki Foltányit, hogy a komolyabb megtérülést termelő tevékenységeket a Revolut sem fogja tudni nyújtani csak digitális úton, azaz szerinte majd fiókokat is kell nyitnia.

Hegedüs Éva, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója szerint az ügyfeleknek alapvetően azt kell eldönteniük, hogy bankolnak-e egy veszteséges cégnél (a Revolut 2020-at 167 millió font veszteséggel zárta), és vállalják-e azt a kockázatot, amit a külföldi felügyelet (jelen esetben a litván) jelent. Szerinte a Revolut ügyfélélményben sem jár feltétlenül előrébb minden hazai banknál. Csányi Péter, az OTP közelmúltban kinevezett vezérigazgató-helyettese más okból lát kisebb veszélyt a neobankban. Azért nem vár exponenciális ügyfélnövekedést a Revolutnál, mert nincsenek konkrét tervei arra, hogy milyen termékeket támogat. Enélkül nehéz lesz komoly ügyfélbázist felépíteni, véli Csányi.

Vinnai Balázs, a cseh BSC-vel egyesülést tervező W.UP elnöke, aki nyártól a Magyar Bankholding Zrt. elnöki főtanácsadója is az edukáció fontosságát emelte ki. Szerinte abban maradtak el a magyar bankok, hogy meggyőzzék az ügyfeleiket: sok szempontból régóta tudják azt, amit a Revolut.

A technológia nehézségei

A beszélgetésben jelentős részben a mesterséges intelligencia (MI) és a felhő banki alkalmazási lehetőségeiről folyt. Ez mutatta is a hazai bankszektor és a sikeres fintechek közötti különbséget. Két olyan technológia területről beszélgetettek a digitalizációs vezetők, melyek használata a fintechek számára alap.

Abban mindenki egyetértett, hogy a terület fontos. Csányi szerint egyenesen az egyik legkritikusabb kérdés a következő évtizedben, hogy sikerül-e jól kihasználni az MI-t, már csak az adatok exponenciális növekedése miatt is. Hasonló a helyzet a felhővel. Mint a résztvevők mondták, örömteli, hogy az MNB is nyitott a felhős rendszerek alkalmazására.

Egyre élesebben vetődik fel azonban, hogy vajon bankon belül vagy kívül lesz meg a technológiákhoz a szükséges kompetencia (ahogy el is hangzott: MI-szakemberek tekintetében nem nagyhatalom Magyarország). Ezzel kapcsolatban arra is választ kell találni, hogy mennyi szakértelmet lehet kiengedni a bankból.

Vinnai szerint nagyon fontos a digitális tudás bankon belül tartása, az ugyanis ma már olyan core kompetencia, amely lényegi része az üzletnek.