Gyorsan végigszaladt a globális IT- és üzleti sajtón a hír, hogy a Trump-adminisztráció megszigorítja a nevezetes H-1B vízum kiadásának feltételeit. Szinte minden híradás kiemeli, hogy sokan kampányfogásnak tekintik a választások előtt néhány héttel meghozott döntést. Az indoklás szerint ugyanis a lépéssel az amerikai munkahelyeket akarják megvédeni a koronavírus-járvány alatt. A The New York Times ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a Trump-adminisztráció már 2017-ben meghirdette: felül fogják vizsgálni a programot, hogy csökkentsék az USA-ban dolgozó külföldiek számát. Olyan időszakban tette fel újra ezt a lemezt a kabinet, amikor a globális járvány miatt amúgy is drasztikusan visszaesett az utazók és hivatalosan áttelepülők száma.

A technológiai cégek az összes eddigi szigorítás ellen tiltakoztak, hiszen erősen építettek arra, hogy külföldről csábítsanak (sokszor az amerikaiaknak fizetettnél alacsonyabb bérért) tehetségeket amerikai központjaikba. A STEM (Science, Technology, Engineering, Mathematics) tudományok területén ez volt az agyelszívás egyik legfontosabb eszköze. 2015-ben még az is felvetődött, hogy a 85 ezerről 200-300 ezerre kellene emelni az évente kiadható vízumok számát.

Magasabb bér, szigorúbb követelmények

A programot tavaly már szigorították némileg, de az nem okozott jelentős változásokat a keretekben. A módosítások elsősorban azt szolgálták, hogy a rendszer előnyt adjon az amerikai mesterdiplomával és a tudományos fokozattal rendelkező jelölteteknek. Valamint akkor vezették be az előszűrést, azaz a bevándorlási hivatal a beadott dokumentumok alapján eleve megmondja, hogy valaki jogosult-e a H-1B vízumra. Ez inkább előny volt, hiszen csökkentette az alkalmazó cégek adminisztrációját.

A mostani változás előírna egy kötelező bérminimumot, amit a külföldi munkavállalóknak fizetni kellene. Ez nagyjából az jelenti, hogy egy olyan külföldi munkavállaló, aki mostani szabályok szerint évi 120-130 ezer dollárt kapna, az új szabályozás hatályba lépése után közel 200 ezer dollárt kellene keressen. Így viszont az egyéb szükséges kiadásokkal együtt (a vízum megszerzésének költségei, az esetleges költözési, lakhatási/letelepedési támogatások stb.) már nem biztos, hogy megéri külföldieket foglalkoztatni, hacsak nem tudnak valami rendkívülit.

Szigorítják a végzettséget is. Most már nem elég szimplán egy bármilyen felsőfokú végzettség, hanem kifejezetten olyan diplomát kell felmutatni a vízumot kérőknek, amilyen területen el akarnak helyezkedni. A bevándorlási hivatal azt is kérheti, hogy a kérelmező mutassa be, tanulmányai során hogyan szerzett olyan speciális tudást, ami jogosulttá teszi a vízumra.

A startupok fogják a leginkább megszenvedni

A Cornell Egyetem jogi karának bevándorlási joggal foglalkozó professzora, Stephen Yale-Loehr szerint a bérszabályozás az induló vállalkozásokat és a kisebb cégeket fogja sújtani, melyek jellemzően amúgy is rosszabbul fizetnek, mint a technológiai mamutok, ellenben mással, például tulajdonrésszel csábítanak magukhoz – sokszor külföldről – tehetséges fiatal szakembereket.

A szabályozás körül még folyik ugyan a jogi huzavona, de hosszabb távon nem biztos, hogy a technológiai szektor nagyon megérezne egy ilyen változást. A koronavírus-járvány eleve több nagyvállalatot arra sarkallt, hogy áttérjen a távmunkára, és helyezze át az operatív tevékenységét a Szilícium-völgynél olcsóbb területekre. Ezek a vállalatok közel sem látják létszükségletnek, hogy az új tehetségeket kirángassák eredeti környezetükből, csak azért, hogy utána sokkal magasabb megélhetési költségek között éljenek, és ezért sokkal magasabb bért kelljen nekik fizetni.