Áprilistól változik az Egyesült Államokban az ún. H-1B vízumok kiadásának rendje (a vízumról itt írtunk részletesebben) – jelentette be a USCIS, az USA bevándorlási hivatala (U.S. Citizenship and Immigration Service).

A külföldi tehetségek egyébként jelentős szellemi tőkét jelentenek az USA-nak: mint a Forbes írja a téma kapcsán, a Fortune 500-as listáján szereplő cégek több mint felét első vagy második generációs bevándorló alapította, közülük sokan épp a H-1B vízummal érkeztek az országba.

Belépő az amerikai állampolgársághoz

A vízum nagyon népszerű, hiszen jó lehetőség azoknak az USA-ban karriert tervező szakembereknek, akik akár végelegesen is letelepednének az országban. Emellett sok, az Egyesült Államokban tanuló egyetemista is megpróbálja tanulóvízumát a tartósabb munkavállalásra alkalmas H-1B-re váltani. A vízum három évre szól, egyszer hosszabbítható három évvel, és viszonylag könnyű megszerezni utána az ún. zöldkártyát, azaz az állandó tartózkodási engedélyt. (Az amerikai egyetemeken STEM területen mesterfokozatot szerzők egyébként tanulmányaik után még három évig maradhatnak az USA-ban tapasztalatszerzési céllal, és ez idő alatt akár munkát is vállalhatnak.)

Jelenleg évi 85 ezer ilyen vízumot adnak ki, ebből 65 ezer jut a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek, és 20 ezer kifejezetten azoknak, akik amerikai egyetemek által kiadott mesterfokozatú diplomával vagy akár tudományos fokozattal (pl. PhD) is rendelkeznek. A kérelmeket a USCIS bírálja el. A vízumra rendszerint túljelentkezés van, idén például már az első hetekben több mint 200 ezer kérelmet adtak be.

A vízumok többségét a STEM szakmákban (Science, Technology, Engineering and Mathematics) dolgozók nyerik el: informatikusok, matematikusok, valamint orvosok vezetik a listát. A legnagyobb használói pedig a szolgáltatóközpontok (shared service center). Ők főleg indiai és kínai szakembereket foglalkoztatnak, volt olyan év, amikor ebben a két országban nyerték el a kiadható vízumok több 80 százalékát.

Két változás jön április 1-étől

Április elsejétől változik a jelentkezés módja, az ahhoz szükséges adminisztráció, valamint a kiválasztás rendje is. Utóbbit némileg szigorítják, hogy az amerikai mesterdiplomával és esetleg tudományos fokozattal is rendelkező jelölteteket részesítse előnyben. Úgy számolnak, hogy ebből a körből kb. 5300-zal több jelentkező kerülhet be a kedvezményezettek körébe.

Itt lényegében a sorsolásos szakasz lebonyolításában eszközölnek változtatásokat. Ha ugyanis több a jelentkező, mint a kiadható vízumok száma, akkor automatikusan életbe lép egy sorsolásos rendszer, amely a pozitív elbírálásban részesült jelentkezők közül kiválasztja a szerencséseket. Eddig a két lehetőséget azaz 65 ezer, legalább alapképzést kapó szakembert és a 20 ezer magasabb képzésűt külön kezelték. Most a két csoportot egyben sorsolnák úgy, hogy a magasabb képzettségűek legyenek előnyben.

A másik változás, hogy a jelentkezéseket online felületre terelik, a pályázónak azon kell beadnia a szükséges dokumentumokat, melyek alapján a hivatal elbírálja, hogy jogosultak-e egyáltalán a vízumra. A munkáltató cégnek már csak akkor kell bekapcsolódnia a folyamatba, ha a jelentkező bekerült a szerencsés kiválasztottak közé. Ezzel az amerikai vállalatok adminisztrációs terheit szeretnék csökkenteni, a H-1B vízummal érkező munkavállalók felvétele ugyanis rájuk is komoly terhet ró.

Szakértők szerint az, hogy a rendszer a valóban magasan képzett szakembereknek kedvez, az egyébként legnagyobb H-1B vízumos dolgozói állománnyal rendelkező SSC-ket (Tata Consultancy Services, Infosys, Wipro stb.) hátrányosan érinti. A Szilícium-völgy nagy techcégeinek viszont előnyös lesz. A legtöbb külföldi munkavállalót a Microsoft, az Amazon, a Qualcomm, az Intel és az IBM foglalkoztatja, és nekik valóban nagy szükségük van magasan képzett szakemberekre.