Megbízható mobilszolgáltatás – a piac minden szereplőjének célja ennek elérése és fenntartása. Többek között a Google is tesz erőfeszítéseket ebben az irányban, hiszen azt szeretné, ha Android platformjának használói elégedettek lennének okostelefonjaikkal. Emiatt olyan eszközöket alkalmaz, melyeket nem feltétlenül köt(ött) a felhasználók orrára.

Vissza az egésszel

Pár napja számolt be a Quartz arról, hogy a Google akkor is gyűjti az Android tulajdonosok geolokációs adatait, ha azok kifejezetten letiltották ennek a gyakorlatnak az alkalmazását. A nemrég kipattant botrány kapcsán a közvélemény azonnal a magánszféra védelmének csorbulását vizionálta, és hiába állították az amerikaiak, hogy a szolgáltatásminőség fejlesztésén túl az így szerzett adatokat semmi egyébre nem használják, csak nem nyugodtak le a kedélyek.

Ez oda vezetett, hogy a Google kénytelen volt változtatni a gyakorlaton. A vállalat közlése szerint a szolgáltatás – legalábbis jelenlegi formájában – le lesz tiltva a hónap végétől. Vagyis még egy évet sem élt meg 2017. januári bevezetése óta. Az Android eszközök azóta gyűjtik az adott felhasználó közelében levő adótornyok címét és jelentik ezeket az adatokat a Google-nek. Függetlenül attól, hogy a felhasználó erre engedélyt adott vagy sem.

Mindez azért probléma, mert az adótornyok elhelyezkedésének folyamatos gyűjtésével bárki könnyen megtalálható a térben – még akkor is, ha SIM-kártyáját eltávolította készülékéből. Ennek tényét egyébként a Google is elismerte, noha kategorikusan leszögezte, hogy ilyen célokra sosem használták a rendelkezésükre álló információkat.

A Cell ID kódok használatával az üzenetküldés sebességét és teljesítményét akarta javítani a vállalat, közölte a keresőóriás egyik szóvivője. „A Cell ID adatait sosem alkalmaztuk hálózati szinkronizációs rendszerünkben” – magyarázkodott a Google képviselője.

Azért Kína az úr

Más területen is muszáj volt meghajolni a nála erősebb akaratnak az amerikai vállalat. Az Apple-lel együtt kénytelenek voltak eltávolítani alkalmazásboltjuk kínai változatából a Skype-ot. A közismert VoIP-kliens mobilos változatának elérhetősége annyira zavarja a helyi vezetést, hogy a helyi Közbiztonsági Minisztériumból „szóltak le” a Google-nek és az Apple-nek.

Míg az Apple egyszerűen eleget tudott tenni a kommunista rezsim követelésének, addig a Google esetében kicsit bonyolultabb a helyzet. Az Android alkalmazások ugyanis nem csupán a vállalat saját app boltjából tölthetők le, hanem számos – elsősorban, de nem kizárólag – kínai gyártó is rendelkezik ilyen szolgáltatással (például a Huawei). Ezek a Google-től viszonylag függetlenül működnek.

Piaci erőfölényével (vissza)élve Kína már idén januárban bejelentette, hogy csak a regisztrált alkalmazásboltok nyújthatnak szolgáltatást az országban, kvázi nagyobb ellenőrzést kényszerítve az óriási piacot kiaknázni igyekvő külföldi vállalatokra. Ennek tükrében már nem meglepő, hogy a Google-nek címzett felszólítás nem csak őt, hanem gyakorlatilag minden partnerét érinti; az összes, Google ökoszisztémába ágyazott alkalmazásboltból mennie kellett a Skype-nak.

Ennek a korlátozásnak az időtartama nem ismert, de könnyen lehet, hogy Kínából örökre száműzték a végponti titkosításra alapuló klienst. Pont ezen tulajdonsága miatt prüszköl annyira tőle a helyi vezetés, mivel a rajta zajló kommunikációt nem tudja irányítása alatt tartani.

Ennek a trendnek egyébként korábban is voltak már jelei, a Facebook betiltása mellett a WhatsApp időszakos blokkolása sem ismeretlen a távol-keleti országban. A nagyobb kontroll mellett ebben nyilván szerepet játszott a helyi rivális előnybe hozása is; a WeChatet uraló Tencent éppen a minap „lépte le” a Facebookot vállalati érték tekintetében, felérve ezzel a világ öt legnagyobb cége közé.