A Google egykori vezetője tavaly alapította meg a Special Competitive Studies Projectet (SCSP), amely a technológiai fejlődés geopolitikai következményeit vizsgáló nonprofit szervezet. A think tankként funkcionáló projekt a napokban tette közzé első kiadványát, amely a nemzeti (amerikai) versenyképesség előtt álló kihívásokat boncolgatja.

A Eric Schmidt elnöksége alatt működő agytröszt által jegyzett anyag [PDF] arra figyelmeztet, hogy a 2025 és 2030 közötti időszak kritikus periódus lesz, mivel akkor dől el, kié lesz a globális technológiai vezető szerepe. A dokumentum szerint pedig egyáltalán nem biztos, hogy az USA és szövetségesei képesek lesznek megtartani előnyüket Kínával szemben.

Három kritikus pont

A tanulmány három technológia területet jelöl meg kulcsfontosságú "csatatérként".

A félvezetőipar azért fontos, mert az USA teljesen függ tőle, de a legtöbbet Kína közvetlen közelében (leginkább Tajvanon) gyártják. Ha Kína elfoglalná a csipgyártó üzemeket, és elvágná a gyártáshoz szükséges nyersanyagok utánpótlását, az teljesen megbénítaná az amerikai hadsereget, a nemzetgazdaság pedig hanyatlásnak indulna.

Az 5G azért kritikus, mert a technológiával kapcsolatos hardverfejlesztések és -telepítések tekintélyes része kínai cégekhez köthető, így Pekingnek lehetősége nyílt arra, hogy világszerte ellenőrizze a hálózati hardvereket. (Nem véletlen, hogy az amerikai kormányzat épp a napokban tett engedményeket, amelyek nem a békülékenység jelének tekinthetők, hanem kényszerű lépésnek az USA érdekérvényesítésének erősítésére a szabványok területén.) 

Végezetül ott van a mesterséges intelligencia. A technológiában rejlő lehetőségeket Kína magától értetődő természetességgel kapcsolta össze a nemzetbiztonsági kérdésekkel (megfigyelés, adatgyűjtés, ellenőrzés stb.), miközben Washington erre vonatkozó terve négy évvel elmaradt Pekingétől - áll a jelentésben.

Nem ülhetnek a babérokon

Az elemzés szerint az Egyesült Államok nincs különösebben jó helyzetben, mivel hagyta, hogy gyártási bázisa zsugorodjon, és elmulasztotta figyelembe venni vagy kialakítani a technológiai fejlődés megfelelő irányítását. A kormányzat nem ücsöröghet  az erős technológiai ökoszisztéma, az élénk magánszektor vagy a természetes alkalmazkodáshoz szükséges felsőbbrendű eszmék babérjain. "Az USA erősségeinek újjáépítéséhez és a technológia következő hullámának megelőzéséhez az amerikai innováció új geometriájának elsajátítására és nemzeti előnyökre való felhasználására van szükség" - figyelmeztetnek a dokumentum készítői.

A SCSP odaszúr az informatikai vállalatoknak is, melyek a profit hajszolása közben teljesen figyelmen kívül hagyták a technológiai fejlesztések geopolitikára gyakorolt hatását és stratégiai következményeit. Az ezeket a cégeket fűtő kockázati tőkebefektetők rengeteg innovációt indítottak el, de a pénzszerzésre összpontosítottak, nem pedig a "nemzeti erő fejlesztéséhez szükséges hosszú távú erőfeszítésekre". Azt pedig a kormányzat számlájára írják fel, hogy nem indított olyan "holdudvart", amely a nemzeti célok érdekében mozgósította volna az iparágat.

A dokumentum megoldásai javaslatai között szerepel többek között az, hogy az USA-nak sürgősen felül kell vizsgálnia az innovációs politikáját és gyakorlatát, biztosítani kell a magán- és a közszféra együttműködését, továbbá élénkíteni a helyi gyártást (ezzel kapcsolatban lassan, de azért történtek lépések). Szintén a potenciális teendők listáján van egy olyan nemzeti MI-irányítás kialakítása, amely lehetővé teszi a technológia jó célú hasznosítását (bármit is jelentsen ez), a hadviseléssel kapcsolatos stratégiák felfrissítése, illetve a folyamatos fellépés az olyan kínai expanziós törekvésekkel szemben, amelyek "tekintélyelvűséget támogató elképzeléseket ágyazhatnak be a globális technológiai szabványokba".