A Spotify és a Rakuten után a 400 millió felhasználóval rendelkező üzenetküldő szolgáltatás működtetője is formális panaszt nyújtott be az EU-hoz, mert véleménye szerint Cupertino alkalmazásboltjának gyakorlata elfojtja a szabad versenyt és az innovációt.
Hirdetés
 

Lassan az Apple ügyeire dedikált sorszámadó automatát kell beüzemelnie az Európai Bizottságnak, mert szinte egymásnak adják a kilincset a cég politikájával elégedetlen riválisok. Az Apple-nek ráadásul mostanában nem csak ebben a témában és nem csupán ezen a kontinensen gyűlik meg a baja a szabályozó hatóságokkal, kormányokkal.

Engedjetek ki!

A Telegram fromálisan tegnap nyújtotta be panaszát az EU illetékes szervének, mivel álláspontja szerint sem az Apple alkalmazásboltjában, az App Store-ban alkalmazott 30 százalékos jutalékráta, sem a cég által a kezdetektől fogva igen következetesen alkalmazott zárt ökoszisztéma nem segíti a verseny és ezen keresztül az innováció kibontakozását.

A mostani beadvány közvetlen előzményének tekinthető a titkosított kommunikációt elsőként zászlajára tűző Telegram vezetőjének hét elején publikált nyílt levele. Pavel Durov ebben 7 mítoszként hivatkozik azokra az érvekre, amelyekkel az Apple igyekszik megvédeni az alkalmazott 30 százalékos rátáját. A Telegram társalapítója szerint ezek a magyarázatok hamisak, és csak arra jók, hogy Cupertino továbbra is folytatni tudja monopol helyzetének kiaknázását. Csütörtöki beadványában a Telegram azt is sérelmezi, hogy az Apple lehetetlenné teszi a felhasználóknak, hogy bármilyen alkalmazást az App Store-on kívül, mondjuk az adott program készítőjének saját oldaláról tölthessenek le. Ezzel biztosítva, hogy a 30 százalék mindenképpen becsorogjon az almás kasszába.  

A friss "feljelentéshez" kísértetiesen hasonló indokkal nyújtott be panaszt tavaly tavasszal a Spotify is, majd később a Rakuten. A svéd zenei szolgáltató szerint ütközik a megkülönböztetés nélküli verseny szellemével az, hogy az App Store-ból elérhető alkalmazásokból indított kifizetések 30 százalékát lefölözi az amerikai vállalat, miközben ugyanebben az alkalmazásboltban saját szolgáltatásaival is versenyez a külsős megoldásokkal. Utóbbival önmagában egyébként nem lenne problémája a svédeknek, ám azzal igen, hogy meglátásuk szerint a választási lehetőségek redukálásával és különböző szabályokkal olyan játékteret alakít ki Cupertino, amiben nem egyenrangú félként versenyeznek az alkalmazások.

Csapásokat adnak és kapnak

Az Apple-nek meglehetősen mozgalmas hetei vannak mostanság Európában. Két hete például nagy megkönnyebbülést jelenthetett a cég vezetőinek, hogy az EU feljebbviteli bírósága semmissé tette az Európai Bizottság négy évvel ezelőtt meghozott határozatát, amely tiltott állami támogatásnak minősítette azt a gyakorlatot, ahogy az Apple a korábbi években Írországba csoportosította át globális bevételei jó részét. Így (egyelőre) úgy tűnik, hogy a cég megúszhatja a rekord összegű, 13 milliárd eurós bírság kifizetését.

Ugyanakkor újabb ügyek is keletkeztek. A cég fizetési szolgáltatása, az Apple Pay ugyanis az európai hatóságok látókörébe került. Monopóliumellenes vizsgálat keretében el is indult június közepén az Európai Bizottság vizsgálata a cég ellen, mert felmerült, hogy az Apple Pay sérti az uniós versenyszabályokat.

És ha mindez nem lenne elég, épp a héten tartották Amerikában azt a kongresszusi meghallgatást, amely azt igyekszik kideríteni, hogy a nagy technológiai vállalatok (köztük az Apple) visszaélnek-e piaci pozíciójukkal és a fogyasztók számára is káros üzleti praktikákkal akadályozzák a tisztességes versenyt. A vígjátéki elemekben is bővelkedő politikusi kérdezz-felelek végén a meghallgatást vezető trösztellenes albizottság elnöke azt mondta, az elhangzottak megerősítették abban, hogy a vállalatok jelenlegi formájukban monopolhelyzetet élveznek. Ennek megfelelően újra kell írni a rendkívül elavult versenyjogi szabályozást, hogy biztosítani lehessen ezeknek a cégeknek a felelősségre vonhatóságát, illetve megfelelő működését.

Piaci hírek

Mobilos testszkenner oldaná meg az online ruhavásárlás problémáit

A mesterséges intelligenciára épülő eszköz a fejlesztők szerint nagyban hozzájárulhat a visszaküldött rendelések arányának csökkentéséhez, ezen keresztül pedig a divatipar ökolőgiai ábnyomának karcsúsításához is.
 
Hirdetés

Ez gyorsan ment, az Invitech bevezeti a SOAR-t

Az Invitech biztonsági műveleti központjában olyan automatizált megoldást vezetnek be, amellyel akár egy eddig félnapos elemzőmunka is csak negyedórát vehet majd igénybe. Ez a SOAR.

Felderítés nélkül csatába menni – nagyjából ehhez hasonlítható az automatizált rendszereket nélkülöző kibervédelem. A mesterséges intelligencia mindkét oldalon beszállt a küzdelembe.

a melléklet támogatója az Invitech

CIO KUTATÁS

A HAZAI NAGYVÁLLALATOK FELHŐHASZNÁLATÁRÓL

Az Ön véleményére is számítunk Corvinus Egyetem Adatelemzés és Informatika Intézetével és az IPR-Insights szakértőivel közösen összeállított kutatásunkban.
Segítse munkánkat egy 10-15 perces kérdőív megválaszolásával!

LÁSSUNK NEKI!

Létezik egy ortodox irányzat, mely szerint a jelszavak legyenek minél hosszabbak és összetettebbek, valamint cseréljük azokat minél gyakrabban. Valóban ettől lesznek a rendszereink biztonságosabbak? Pfeiffer Szilárd (Balasys) írása.

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 2. rész

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 3. rész

A felmérésekből egyre inkább kiderül, hogy az alkalmazottak megtartása vagy távozása sokszor azon múlik, amit a szervezetük nem csinál, nem pedig azon, amiben egymásra licitál a többi munkáltatóval.

Ezért fontos számszerűsíteni a biztonsági kockázatokat

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2023 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.