Lassan az Apple ügyeire dedikált sorszámadó automatát kell beüzemelnie az Európai Bizottságnak, mert szinte egymásnak adják a kilincset a cég politikájával elégedetlen riválisok. Az Apple-nek ráadásul mostanában nem csak ebben a témában és nem csupán ezen a kontinensen gyűlik meg a baja a szabályozó hatóságokkal, kormányokkal.

Engedjetek ki!

A Telegram fromálisan tegnap nyújtotta be panaszát az EU illetékes szervének, mivel álláspontja szerint sem az Apple alkalmazásboltjában, az App Store-ban alkalmazott 30 százalékos jutalékráta, sem a cég által a kezdetektől fogva igen következetesen alkalmazott zárt ökoszisztéma nem segíti a verseny és ezen keresztül az innováció kibontakozását.

A mostani beadvány közvetlen előzményének tekinthető a titkosított kommunikációt elsőként zászlajára tűző Telegram vezetőjének hét elején publikált nyílt levele. Pavel Durov ebben 7 mítoszként hivatkozik azokra az érvekre, amelyekkel az Apple igyekszik megvédeni az alkalmazott 30 százalékos rátáját. A Telegram társalapítója szerint ezek a magyarázatok hamisak, és csak arra jók, hogy Cupertino továbbra is folytatni tudja monopol helyzetének kiaknázását. Csütörtöki beadványában a Telegram azt is sérelmezi, hogy az Apple lehetetlenné teszi a felhasználóknak, hogy bármilyen alkalmazást az App Store-on kívül, mondjuk az adott program készítőjének saját oldaláról tölthessenek le. Ezzel biztosítva, hogy a 30 százalék mindenképpen becsorogjon az almás kasszába.  

A friss "feljelentéshez" kísértetiesen hasonló indokkal nyújtott be panaszt tavaly tavasszal a Spotify is, majd később a Rakuten. A svéd zenei szolgáltató szerint ütközik a megkülönböztetés nélküli verseny szellemével az, hogy az App Store-ból elérhető alkalmazásokból indított kifizetések 30 százalékát lefölözi az amerikai vállalat, miközben ugyanebben az alkalmazásboltban saját szolgáltatásaival is versenyez a külsős megoldásokkal. Utóbbival önmagában egyébként nem lenne problémája a svédeknek, ám azzal igen, hogy meglátásuk szerint a választási lehetőségek redukálásával és különböző szabályokkal olyan játékteret alakít ki Cupertino, amiben nem egyenrangú félként versenyeznek az alkalmazások.

Csapásokat adnak és kapnak

Az Apple-nek meglehetősen mozgalmas hetei vannak mostanság Európában. Két hete például nagy megkönnyebbülést jelenthetett a cég vezetőinek, hogy az EU feljebbviteli bírósága semmissé tette az Európai Bizottság négy évvel ezelőtt meghozott határozatát, amely tiltott állami támogatásnak minősítette azt a gyakorlatot, ahogy az Apple a korábbi években Írországba csoportosította át globális bevételei jó részét. Így (egyelőre) úgy tűnik, hogy a cég megúszhatja a rekord összegű, 13 milliárd eurós bírság kifizetését.

Ugyanakkor újabb ügyek is keletkeztek. A cég fizetési szolgáltatása, az Apple Pay ugyanis az európai hatóságok látókörébe került. Monopóliumellenes vizsgálat keretében el is indult június közepén az Európai Bizottság vizsgálata a cég ellen, mert felmerült, hogy az Apple Pay sérti az uniós versenyszabályokat.

És ha mindez nem lenne elég, épp a héten tartották Amerikában azt a kongresszusi meghallgatást, amely azt igyekszik kideríteni, hogy a nagy technológiai vállalatok (köztük az Apple) visszaélnek-e piaci pozíciójukkal és a fogyasztók számára is káros üzleti praktikákkal akadályozzák a tisztességes versenyt. A vígjátéki elemekben is bővelkedő politikusi kérdezz-felelek végén a meghallgatást vezető trösztellenes albizottság elnöke azt mondta, az elhangzottak megerősítették abban, hogy a vállalatok jelenlegi formájukban monopolhelyzetet élveznek. Ennek megfelelően újra kell írni a rendkívül elavult versenyjogi szabályozást, hogy biztosítani lehessen ezeknek a cégeknek a felelősségre vonhatóságát, illetve megfelelő működését.