Az IBM elnök-vezérigazgatója optimistán nyilatkozott a technológiai iparág kilátásairól a davosi Világgazdasági Fórumon, némileg ellentmondva a globális gazdaság általánosan pesszimista megítélésének. A Nikkei Asia tudósítása szerint Arvind Krishna 2-4 százalékkal gyorsabb növekedést vár a technológiai iparban a GDP alakulásához képest, vagyis az iparágat ellenállónak tartja a világgazdasági lassulás közepette. Ennek fő oka, hogy ma már mindenki a digitális átalakulásra törekszik, mert ez az egyetlen módja annak, hogy a folyamatokat akár állami, akár vállalati szinten jelentős munkaerőköltségek nélkül lehessen méretezni.

A lap a PwC nemrég publikált jelentését idézi, amelynek alapján tavaly ősszel a cégvezetők csaknem háromnegyede számított a gazdasági növekedés ütemének csökkenésére a következő 12 hónapban. A Gartner friss előrejelzésében ugyanakkor az szerepel, hogy 2023-ban 4,5 billió dollárt költhetnek majd világszerte az informatikára, ami 2,4 százalékos növekedést jelentene a 2022-es kiadásokhoz képest. A recessziós várakozások tükrében ez úgy is kifejezetten pozitív előrejelzés, hogy a piackutató időközben erősen lefelé módosította várakozásait, hiszen egy tavalyi anyagában még 5,1 százalékos növekedést jósolt erre az évre.

Amit látunk, az csak kisebb korrekció

Mindez Krishna szerint kapcsolódik a globális demográfiai helyzethez: Kína népessége 2022-ben 60 év óta először csökkent, és még Indiával kapcsolatban is arról beszélnek, hogy az évtized közepére vagy végére leállhat a népesség növekedése. Az IBM első embere szerint ez a technológiai iparnak is nagy lehetőséget jelent, mert rendelkezik a problémák megoldásához szükséges eszközökkel. Ezzel együtt arra figyelmeztetett, hogy az ágazat növekedésében "rés" lesz, amennyiben a világjárvány alatt nagyon megnőtt a kereslet a vállalati és fogyasztói szolgáltatások iránt, ebben pedig "egy kisebb korrekcióra" kell számítani.

Mindez egybevág a Microsoft elnök-vezérigazgatója, Satya Nadella értékelésével, aki a Világgazdasági Fórumon a pandémia során felgyorsuló technológiai befektetésekről beszélt, amit most "a kereslet normalizálásának szakasza" fog követni. Szerinte a technológiai iparnak is ugyanolyan hatékonyságra kell törekednie, mint más ágazatoknak. Bár a PC-s operációs rendszereket és játékokat is gyártó Microsoft az IBM-nél érzékenyebb a fogyasztói költések alakulására, abban a tekintetben Nadella is optimista, hogy a digitális technológia, például a mesterséges intelligencia a mostani helyzetben is segíthet fellendíteni a gazdaságot.

Az időleges lejtmenetet a Microsoft sem ússza meg: tegnapi lapértesülések szerint alkalmazottainak 5 százalékát, körülbelül 11 ezer embert küldheti el a következő elbocsátási hullámban. Ennek oka ugyanaz, mint a többi technológiai nagyvállalatnál, vagyis a járvány alatt olyan mértékben nőtt meg a cég termékei iránti kereslet, hogy két év alatt több tízezer fővel bővítették a létszámukat.

Ami az amerikai-kínai feszültséget illeti, az IBM vezetője "szilárdan hisz benne", hogy az erős nemzetközi kereskedelem szolgálja a közös érdekeinket, ehhez pedig azok a nemzetek járulnak hozzá, amelyek a globális gazdaságban való részvételre építenek, és "nem esnek a geopolitika áldozatául".