Egyre közelebb van az Egyesült Királyság uniós kiválásának március végi határideje, így a több mint két éve folyamatosan zajló spekuláció is egyre aktuálisabb a brexit következményeit illetően – ráadásul a megegyezés hiányában már csak a pesszimista szcenáriók közül válogathatunk. Kezdetben még a költségek feltételezett lefaragását tárgyaltuk, ami a gyakorlatban a nettó befizető státusz és a font gyengülése miatt az informatikai beszerzéseket is drágította. Később már az uniós szervezetek és a vállalati központok költözésén tanakodott mindenki, ezzel együtt London a 2018-as évben is a technológiai befektetések európai fővárosának számított.

Tavaly szépen áramlottak a technológiai befektetések

A PitchBook januárban közölt adataiból kiderült, hogy az Egyesült Kirányság fővárosában működő technológiai cégek 1,8 milliárd fontnak (2,3 milliárd dollárnak) megfelelő tőkét vonzottak, ez pedig majdnem kétszerese a második legnagyobb európai központ, Berlin fel tudott mutatni. Igaz, a legutóbbi eredmény jócskán elmarad a 2017-es, 2,45 milliárd fontos eredménytől, ám a berlini vagy párizsi csomópontok hiába fejlődtek nagyon gyors ütemben, a brit piacon levezényelt tranzakciók értékét így is csak távolról figyelhették.

Ahogy arról korábban is többször beszámoltunk, a brexit-tárgyalásokkal párhuzamosan egy másik küzdelem is megindult a nagy európai befektetési csomópontok között, hiszen a brit kilépéssel az Európai Unió eddigi pénzügyi és fintech központja is házon kívülre kerül. A számok viszont azt mutatják, hogy még senkinek sem sikerült átvennie London vezető szerepét, vagy akár csak megközelítenie az ottani koncentrációt.

Egy brit vállalati vezetőket tömörítő, több mint százéves múltra visszatekintő lobbiszervezet, az Institute of Directors (IoD) most egy friss felméréssel árnyalta továbba  képet. Ennek alapján az ottani vállalatok 11 százaléka (a nagyvállalatok 21 százaléka) már legalább részben elköltöztette tevékenységét, 5 százalékuk már ugyanezt tervezi, az áthelyezés lehetőségét pedig 13 százalék (a nagyvállalatok között 7 százalék) mérlegeli. További 6 és 8 százalék nyilatkozott úgy, hogy bizonyos üzleteit máshova viszi, de ennek nem a brexit az első számú motivációja.

Az informatikai vállalkozásoknak most fordul komolyra

A megcélzott régiók csak tízből hét esetben jelentenek egy másik uniós tagállamot, sőt tíz vállalatból kettő egyáltalán nem a kontinensen keres alternatívát. A piaci szegmensek szerinti lebontásban a technológiai vagy kutatással foglalkozó vállalkozások rendre a 14, 5 és 17 százalékkal szerepelnek az odébbtelepült, azt tervező vagy azt mérlegelő kategóriákban, amivel valamelyest az átlag fölé esnek. A kifejezetten IT- vagy telekommunikációs profilú cégek esetében ugyanez az arány 10, 9 és 20 százalék – ez utóbbi az összes terület közül itt a legmagasabb, vagyis a no-deal brexit valós esélye messze ezeket a vállalkozásokat ösztönözte a leginkább az új forgatókönyvek számításba vételére.

Érdekes, hogy azokban a szektorokban, ahol korábban már nagyobb arányban végre is hajtották az átszervezéseket, most az átlagosnál jóval kevesebben maradtak, akik szintén ilyemit fontolgatnak – ez mindenek előtt a pénzügyi szolgáltatókra jellemző. A jelenlegi helyzetben általánosságban elmondható, hogy elsősorban azoknál a cégeknél élesítgetik a B terveket, amelyek fizikai cikkekkel kereskednek, míg a szolgáltatási vonalon nagyjából 7 százalékponttal alacsonyabb a költözésben gondolkodó szervezetek hányada.

Az IoD 1200 brit vállalatot felölelő felméréséből egyébként kiderül, hogy a cégek nagyjából 40 százaléka dolgozott ki vagy dolgoz ki éppen valamilyen vészhelyzeti intézkedési tervet a környezet kedvezőtlen alakulására, ezek között pedig körülbelül ugyanilyen arányban szerepel az üzlet egy részének vagy egészének más országba költöztetése. 18 százalék már életbe is léptette ezeket az intézkedéseket, további 18 százalék pedig előkészítette a szükséges lépéseket, és a start gombon tartja az ujját, ahogy a fejleményeket figyeli.

Az IoD vonatkozó közleménye felhívja rá a figyelmet, hogy a szalagcímekben eddig az olyan nagy piaic szereplők jelentek meg, mint a Sony vagy a Panasonic, de mára a közepes és kisvállalkozások között is sokan tervezgetnek drasztikus lépéseket. Mivel az ilyesmi egyáltalán nem olcsó mulatság, a nagyvállalatoknál lényegesen szerényebb forrásokkal rendelkező vállalkozások eltökéltsége jól mutatja, hogy ezek mennyire bizonytalannak érzik a helyzetüket egy esetleges megegyezés nélküli kiválás esetében. Az IoD szerint még nem késő, hogy visszanyerjék az egyelőre habozó társaságok bizalmát, és megőrizzék az Egyesült Királyság nehezen megszerzett reputációját a stabil, kiszámítható vállalati környezetet illetően.