A tengerentúlon egyre többen gondolják úgy, hogy a nyereségesség és az innovációs tőke szempontjából is kiaknázhatják az európai startup-szcénát.

A Egyesült Államokban ma már nyilvánvaló trend, hogy a kockázatitőke-befektetők egyre óvatosabban finanszírozzák az iduló vállalkozásokat: mostanában vált nyilvánvalóvá, hogy túl sokan kaptak pénzt kevésbé jó ötletekre és nem átgondolt üzleti modellekre. Az exitek gyenge megtérülése óvatosságra ösztönzi a kockázatitőke-befektetőket, a cégek magas értékelése pedig megnehezíti, hogy ideális felvásárlási célpont lehessen belőlük. Ez a tendencia azonban sokak szerint kedvező lehet az európai startupoknak, amelyek most kiléphetnek az amerikai versenytársak árnyékából.

Eddig nem finanszírozták a növekedést

2015 folyamán az észak-amerikai technológiai startupok majdnem öt és félszer annyi befektetői tőkéhez jutottak, mint európai társaik. Utóbbiak között a PitchBook adatbázisa szerint 16 olyan céget találhattunk, amely egymilliárd dollár feletti értékeléssel futott – össezhasonlításképpen az ilyen, unikornisnak is nevezett startup cégekből több mint tízszer ennyi, 166 darab akadt világszerte.

Az európai startupokat ráadásul a korai befektetési szakaszban még elég jól kitömték, azonban a második-harmadik befektetési körben már komolyan elapadtak a források. A CB Insights adatai alapján tavaly az összes kockázatitőke-befektetés majdnem 80 százalékát a vállalkozások korai időszakában valósították meg, ennek megfelelően a későbbi szakaszokban már sokkal szerényebb volt a tőkeemelés.

A Series C, D stb. köröknek is nevezett befektetési fázisok célja elvileg már az lenne, hogy egyenesbe hozza a már jól működő startupok pénzügyi mérlegét, netán hozzásegítse őket a nyereségessé váláshoz, illetve a cégfelvásárlások vagy termékportfólió-bővítés révén megvalósuló növekedéshez – elvileg ez előzi meg a nyilvános részvénykibocsátások (vagy a befektetői exitek) előkészítését is.

Most érik el a kritikus tömeget

Idén azonban mintha változóban lenne a befektetői klíma: 2016 első felében több európai vállalkozás is több tízmillió dollárnyi, késői fázisú befektetéshez jutott, sőt a dán Tradeshift konkrétan a negyedik befektetési körében szerzett 75 millió dollárt. Ezzel most először állt elő az a helyzet, hogy az elmúlt két évben a Series C befektetések összértéke már magasabb volt a legelső körös finanszírozásokénál.

Bár az európai startupok még mindig sokkal kevesebb forráshoz jutnak az amerikai versenytársakhoz képest, a Funderbeam statisztikái szerint az elmúlt két évben a korai és késői szakaszokban is összességében 12-12 milliárd dolláros nagyságrendű befektetői pénzhez jutottak. Ez pedig már elegendőnek tűnik ahhoz, hogy az olyan befektetési alapok figyelmét is magukra vonják, amelyek célja a hosszú távú tőkenövekmény elérése.

A Venturebeat elemzője szerint több oka is van, hogy az európai startupok végre "feljutottak az első osztályú bajnokságba". Ezek közül a legfontosabbnak azt tartja, hogy minőségük és versenyképességük sokat javult az elmúlt időszakban: már nem csak a túlélésre játszanak, és egyre jellemzőbb rájuk, hogy kilépnek a globális piacra. Ennek megfelelően a Szilícium-völgyhöz köthető befektetők is sorra jelennek meg a kontinensen, közülük többen már európai központot is létrehoztak.

Többet lehet keresni rajtuk?

A vállalati befektetési alapok is sorra ébrednek rá, hogy a nyereségesség és az innovációs tőke szempontjából is kiaknázhatják az európai startup-szcénát: a Cisco befektetési üzletága például már 2 milliárd dolláros startup-portfóliót épített magának Európában. Ezzel összefüggésben az is egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy bizonyos területeken – mondjuk a zeneiparban, a hirdetési iparban vagy a pénzügyi technológiák (fintech) szegmensében – egyszerűen sokkal jobb platformot jelent egy európai központtal működő cég egy kaliforniainál.

Ugyancsak fontos szempont, hogy az európai startupok nem csak számukra a megfelelő réspiacokat találták meg, de olcsóbbak is a túlárazott amerikai versenytársaknál, köszönhetően éppen annak az alacsonyabb értékelésnek, ami a kevésbé bőkezű befektetői forrásokra alapszik. Az európai technológii vállakozások elsődleges részvénykibocsátásai egyébként a Bloomberg kimutatása alapján jobban sikerülnek az amerikaiaknál, befektetés előtti cégértékük mediánja pedig 168 millió dollár, szemben a tengerentúli 270 millióval.

A kontinensen egyébként kialakulóban vannak a lokális startup-központok: a fintech vállalkozások értelemszerűen Londonba csoportosulnak, Londont a befektetések volumenét tekintve Párizs, Berlin és Madrid követi, de fent van a térképen Dublin is, ahol az Intercom nevű, integrált kommunikációs platformot fejlesztő cég néhány hónapja zárt egy 50 millió dolláros befektetési kört.

A tendenciák talán legérdekesebb része, hogy az európai startupokba áramló tőke nem csak gyorsan növekszik, de – mint a fent említett dublini vállalkozás esetében is – egyenesen a Szilícium-völgyből áramlik ide. Ennek egyik következménye az elemzők szerint éppen az lesz, hogy a szóban forgó startupok is nemsokára megjelennek Kaliforniában, és korábban példa nélkül álló növekedésbe kezdhetnek a tengerentúlon. Addig, ameddig a legújabb tech lufi nem éri el Európát, és az uniós startupokat sem szippantja be a "vanity metrics" trend, vagyis a látványos, de nulla gyakorlati értékkel bíró eredmények favorizálása, addig Európa komoly versenyzővé válhat a regionális startup-háborúban.

Itthon egyelőre nem fenyeget a startup-lufi
a hazai helyzetről szóló cikkünk itt olvasható 
»

Piaci hírek

Nagy tempóban hajt ki a mobilok új szegmense

A hajlított kijelzőjű telefonok az elkövetkező néhány évben óriási lendülettel gyarapíthatják egyelőre vékonyka piaci tortaszeletüket.
 
A vállalatoknak egy-egy speciális feladatra, új projektre bizonyos esetekben gazdaságosabb és eredményesebb külső erőforrásokat bevonni, mint a főállású munkatársakra bízni a munkát.

a melléklet támogatója a Hays Hungary

A felmérésekből egyre inkább kiderül, hogy az alkalmazottak megtartása vagy távozása sokszor azon múlik, amit a szervezetük nem csinál, nem pedig azon, amiben egymásra licitál a többi munkáltatóval.

Ezért fontos számszerűsíteni a biztonsági kockázatokat

Az EU Tanácsa szerint összeegyeztethető a backdoor és a biztonság. Az ötlet alapjaiban hibás. Pfeiffer Szilárd fejlesztő, IT-biztonsági szakértő írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizenegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2022 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.