A hazai M&A-piacot 2010. óta monitorozza évi rendszerességgel az Ernst&Young. A héten bemutatott elemzés az utóbbi hat évet összegzi és értékelést elsősorban az ügyletek száma alapján tesz. A fúziók és felvásárlások ugyanis Magyarországon sem kapnak teljes körű nyilvánosságot, a magánszférában lezajlott tranzakciók pénzügyi részleteit egyre nagyobb arányban kezelik üzleti titokként, sokszor még maga az ügylet sem kap semmilyen nyilvánosságot – emelte ki Bányai András, az EY M&A menedzsere. Hozzátette a hazai folyamatok némi késéssel a globális trendeket tükrözik, és nálunk jelentős a korreláció a GDP változása és a tranzakciószám között.
A tranzakciók többsége még 100 millió dollár alatti
A válságból való kilábalás időszakában növekszik a befektetőknél rendelkezésre álló szabad pénzeszköz és újra elérhetővé vált a banki finanszírozás. A vételárral kapcsolatos vevői és eladói várakozások is elkezdtek közeledni egymáshoz, megkönnyítve üzletkötést.
A magyarországi összeolvadások és felvásárlások több mint 90 százalékát a 100 millió dollár alatti tranzakciók adják, ide sorolható a legtöbb hazai IT-ügylet is, amelyből az elmúlt hat évben 131-et jegyeztek fel. A teljesség igénye nélkül idesorolható a Balabit több millió dolláros tőkebevonása, itt a partner az infokommunikációs piacon jártas, de alapjában véve londoni pénzügyi befektető cég volt. Nemzetközi befektetéshez jutott a Prezi, a LogMeIn pedig tavaly felvásárlóként jelent meg a piacon, 125 millió dollárért megvette a LastPass jelszókezelő startupját. Brit szakmai befektetőnél folytatja az IND is, és nem kisebb cég, mint az IBM vette meg idén a Ustreamet. A navigációs piac hazai nagyágyúja az NNG körül is felreppentek hírek esetleges tulajdonváltásról. Lényegében az infokom, technológiai szektorba sorolhatók az e-kereskedelmi vállalkozások is, amelyek közül nemrégiben szerzett komoly külföldi szakmai befektetőt a piac meghatározó szereplője az Extreme Digital.
Az infokommunikációs ágazat befektetői között jelentős számban megtalálhatóak az uniós finanszírozású JEREMIE tőkealapok, amelyek a legnagyobb arányban általában a technológiai szektorra költötték a pénzügyi forrásaikat. Ennek révén jutott többletforráshoz a Rátai Dániel 3D-s találmányára alapozó Leonar3do.
Az EY szakértője szerint a terület népszerűsége nagymértékben köszönhető a hazai piacon elérhető versenyképes és szakképzett munkaerőnek, ahol az sem elhanyagolható szempont, hogy a tudás viszonylag rugalmas és könnyen mobilizálható.
Itthon egyelőre nem fenyeget a startup-lufi
A tranzakciók számát illetően rekordév volt a tavalyi: összesen 130 ügylet kapott nyilvánosságot, de a következő évekre még ennél is többel számol az EY. A technológiai célpontú befektetések egyre nagyobb része kapcsolódik startupokhoz, ahol a nemzetközi elemzések egy újabb dotkom-lufihoz hasonló folyamat bekövetkeztét jósolják, mondván túlárazott, túlpörgött a piac.
Magyarországgal kapcsolatban ugyanakkor ezt a félelmet nem osztja Bányai András. A Bitport ezzel kapcsolatos kérdésére elmondta, hogy a befektetők számára a régió piaca a jövőben is vonzó célpont marad, elsősorban a már említett versenyképes díjazású fejlesztői tudásnak köszönhetően.
Általános trend, hogy a magyar cégek ma még kisebb arányban kezdenek külföldön felvásárlásba, ott is jellemzően tőkeerős pénzügyi, gyógyszeripari és olajipari nagyvállalatok (OTP, Richter, MOL) akvirálnak. A technológiai ipar cégei ezen a téren még inkább csak a külföldi leányvállalatok létesítéséig jutottak.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak