A befektetők majdnem 7 milliárd forinttal toltak meg egy kaliforniai startupot, amely mesterséges intelligenciára épülő, robotizált technológiát fejleszt az értékes újrahasznosítható anyagok visszanyerésére.

A kaliforniai EverestLabs.AI alapítóját, Jagadeesh Ambatit állítólag egy indiai utazás ihlette a hulladék újrahasznosításával foglalkozó technológiai startup elindításában, miután megdöbbentette az ottani rendszerek állapota. Az üzletember célja egy olyan, mesterséges intelligenciára alapuló robotizált rendszer fejlesztése volt, amelynek segítségével megnövelhető az ilyen tevékenységek hatékonysága. Az alig több mint négy éve működő vállalkozás azóta jelentős lendületet vett, és a TechCrunch riportja alapján már komoly észak-amerikai ügyfelekkel dolgozik együtt, beleértve a brooklyni Sunset Parkot, a régió egyik legnagyobb újrahasznosító létesítményét is.

A globális terjeszkedésre törekvő EverestLabs a héten zárt egy 16,1 millió dollár értékű befektetési kört, amelynek nyomán már közel 25 millió dollárnyi tőkét sikerült bevonnia. A cég vezetője a lapnak úgy nyilatkozott, hogyy számukra a világjárvány abban a tekintetben jól jött, hogy a kezdeti bezárások után "minőségi időt tölthettek ügyfeleikkel”, és K+F tevékenységük fokozásával tökéletesítették lakossági és kereskedelmi megoldásaikat. A feladatot azzal jellemezte, hogy New Yorkban is csak a szemét ötödrészét sikerül megfelelően feldolgozni, ami jóval az elméleti maximum alatt van, mivel a hosszú utat bejáró szemetesek összekeverik a szétválogatott hulladékot a többi szeméttel.

A cég egy szoftveres és egy helyszínen telepített hardveres csomagot kínál az újrahasznosító üzemeknek, amelyek révén azonosítani tudják a szállítószalagokon lévő dolgokat, hogy a megfelelő helyre irányítsák azokat. Az elmúlt évek során az EverestLabs tulajdonosi adatkészletek, ügyféladatok és harmadik féltől származó adatok felhasználásával tanította objektumfelismerő algoritmusait, és saját közlése szerint jelenleg az első olyan vállalat ezen a területen, amelynek MI-szoftverét egy városi közüzem és a hozzá kapcsolódó független ellenőr is auditálta, így garantálni tudja a hulladék robotizált szétválogatásának sikerességi arányát és hatékonyságát.

Az újrahasznosítás önmagában szélmalomharc

Az EverestLabs egy olyan szolgáltatást is értékesít, amely az újrahasznosító üzemekben már telepített, robotizált válogatógépeket figyeli meg egy műszaki csapat közreműködésével, segítséget nyújtva a karbantartásban is a beérkező és feldolgozott anyagok függvényében. Ez arra a problémára próbál valamilyen szintű választ adni, hogy a több évtizedes technológiák már elavultak, az újabb, robotizált megoldások viszont költségesek, és ahhoz képest nem is elég hatékonyak. Az emberi munkaerő hatékonyságára viszont az a jellemző, hogy folyamatosan csökken egy-egy műszak során, az elégtelen munkakörülmények és a nem túl inspiráló feladatok pedig ezen a vonalon is magas költségekhez vezetnek relatíve alacsony teljesítmény mellett.

A startup alapítója a TechCrunch cikkében is azt hangsúlyozza, hogy hiába gyűjtjük megfelelően a hulladékot az otthonunkban vagy a munkahelyünkön, ha az újrahasznosító létesítmények nem végeznek megfelelő munkát, mert akkor a végén úgy is minden a szemétlerakóba kerül. Emiatt az sem meglepő, hogy az EverestLabs mellett más vállalkozások is lehetőséget látnak a hatalmas és könnyen megszólítható piacban: elsősorban olyan cégekről van szó, amelyek robotizált megoldásokat és a különböző típusú hulladékokról szóló információs adatbázisokat, illetve gépi intelligenciát alkalmaznak a szemét válogatására.

A lap riportja arra is kitér, hogy egyelőre még vitat tárgya, mennyire lehetnek képesek az EverestLabs által képviselt technológiák megváltoztatni az újrahasznosítás folyamatait. Itt az Európai Bizottság egyik kutatóközpontjának becslését idézik, amelynek értelmében az egyes termékek későbbi környezeti hatásait több mint 80 százalékban a tervezési szakasz határozza meg, vagyis azt semmiképpen sem lehet megkerülni, hogy a gyártók fenntarthatóbb megközelítést alkalmazzanak. A globális hulladékprobléma megoldásához viszont még ez sem elég, ameddig nem sikerül megváltoztatni a probléma alapját jelentő fogyasztási mintákat.

Piaci hírek

Nem a munkahelyünket, hanem a fizetésünket fenyegeti az MI

Az Európai Központi Bank szerint nem pont az lehet a probléma a mesterséges intelligenciával, amitől a legtöbben félnek, de a technológia munkaerőpiaci hatásai egyelőre homályosak.
 
Hirdetés

Ráfizetünk, ha a védelmen spórolunk!

Ha a védelmen spórolunk, kiberbűncselekmény áldozatává válhatunk. A Sophos MRD (észlelő és helyzetkező) szolgáltatása védelmet nyújt.

Összeurópai szabályozás készteti a cégeket a biztonságosabb informatikai működésre, de a megvalósításhoz nemcsak technológia, hanem emberek is kellenek.
Minden vállalatnak számolnia kell az életciklusuk végéhez érő technológiák licencelési keresztkockázataival. Rogányi Dániel és Vincze-Berecz Tibor (IPR-Insights) írása.

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 1. rész

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 2. rész

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 3. rész

A felmérésekből egyre inkább kiderül, hogy az alkalmazottak megtartása vagy távozása sokszor azon múlik, amit a szervezetük nem csinál, nem pedig azon, amiben egymásra licitál a többi munkáltatóval.

Ezért fontos számszerűsíteni a biztonsági kockázatokat

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2023 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.