Alapvető kihatással lehet a világkereskedelmi folyamatokra az, hogy sikerül-e az USA-nak és Kínának megállapodásra jutnia azt követően, hogy Donald Trump amerikai elnök áprilisban globális vámháborút indított az Egyesült Államok érdekeire hivatkozva. A felek tegnap kezdtek egy újabb tárgyalási kört Madridban, ahová mindkét oldal igyekezett erőt mutatva érkezni.

Gyors ütésváltás

Kínában például szombaton is szorgosan dolgoztak a kereskedelmi minisztériumban, ahol két új vizsgálatot jelentettek be. Az egyikben annak járnának utána, hogy Washington félvezetőkre vonatkozó kereskedelmi politikája diszkriminatív-e a kínai vállalatokra nézve. A másikban pedig a hallókészülékekben, Wi-Fi routerekben és hőmérséklet-érzékelőkben használt egyes amerikai analóg csipek importjának feltételezett dömpingjét fogja vizsgálni – írja a Reuters.

Peking ennek kapcsán újra az Egyesült Államok fejére olvasta, hogy az az utóbbi években számos korlátozó és hátrányos intézkedést hozott Kínával szemben. Ezekkel a szabad kereskedelmet hátráltató "protekcionista gyakorlatokkal" a kínai kormányzat szerint Washingtonnak egy célja van, hogy a távol-keleti nagyhatalom technológiai fejlődését hátráltassa.

"Kína sürgeti az Egyesült Államokat, hogy haladéktalanul korrigálja téves gyakorlatát, és szüntesse meg a kínai vállalatok indokolatlan elnyomását. Kína meg fogja tenni a szükséges intézkedéseket a kínai vállalatok törvényes jogainak és érdekeinek határozott védelme érdekében" – fogalmaz a minisztérium hétvégén kiadott közleménye.

Mindeközben az oceán másik oldalán sem tétlenkedtek. Múlt hét pénteken újabb 32 szervezet került fel az amerikai szankciós listára, ezek túlnyomó többsége, számszerint 23 kínai. Az érintettek között van két olyan kínai cég is, amelyeket azzal vádolnak Washingtonban, hogy a korlátozásokat kijátszva juttattak félvezetőgyártáshoz szükséges eszközöket Kína legjelentősebb csipgyártó vállalatának, az SMIC-nek. 

Vámok és egyéb rendezetlen ügyek

A madridi kereskedelmi tárgyalások egyik legfontosabb eleme, hogy sikerül-e megállapodni a Trump intézkedései után mindkét fél által jelentősen megnövelt vámtarifákról. A felek idén már negyedszer ülnek asztalhoz a témában, ugyanakkor az előző fordulók kapcsán egyelőre csak az extrém terhek kivetésének elhalasztását lehet eredményként felmutatni.  

A megállapodás már csak azért sem egyszerű, mert ahogy azt a fenti intézkedések és nyilatkozatok is mutatják, a két ország között hosszú évekre visszanyuló és szerteágazó konfliktus feszül. Teljesen egyértelműnek tűnik, hogy az USA különböző szabályozó rendelkezésekkel szisztematikusan igyekszik gátolni, lassítani potenciális kihívójának technológiai fejlődését. Peking ugyanakkor nem marad adós: például nemrégiben újra meglobogtatta egyik legerősebb aduját, a ritkaföldfémek exportjának korlátozását. Válaszul a Trump-adminisztráció még keményebb kiviteli rendelkezéseket hozott, többek között megtiltva a félvezetők tervezéséhez elengedhetetlen EDA (Electronic Design Automation) szoftverek kínai ügyfeleknek történő értékesítését.

A kardcsörtetés mellett ugyanakkor vannak pozitív jelek is. Az USA-ban például nyáron több területen enyhítettek a kiviteli szabályokon, más esetekben pedig jutalékért cserébe ugyan, de szintén hajlandóság mutatkozik a kereskedelmi csatornák megnyitására.

A vámok és exportkorlátozások mellett Madridban dőlhet el a hányatott sorsú TikTok amerikai sorsa is. A kínai tulajdonú közösségi alkalmazást már többször próbálták ellehetetleníteni az USA-ban, de Trump elnök a jelek szerint nagyon bízik egy mindenki által elfogadható üzletben, ezért az app amerikai betiltásának határidejét legutóbb szeptember 17-re tolta, ami egyébként nem más, mint a mostani tárgyalási kör utolsó napja.