Emlékszünk a nagy Sony-innovációk sorsára? Ők találták ki például a betacamot, a DAT magnót és az SA CD-t is. Szuperek voltak – csak sikertelenek. És az autói?

Ott a helye a Sonynak az autóipar fontos szereplői között. Josida Kenicsiro, a Sony elnök-vezérigazgatója a CES-en jelentette be, hogy tavasszal megkezdi működését a Sony Mobility Inc. A leányvállalat feladata az lesz, hogy megvizsgálja, hogyan tudná kamatoztatni a Sony a sikeres technológiáit (ezek többsége a szórakoztatóiparhoz, valamint az érzékelőkhöz kötődik) az elektromos járművek piacán. A vállalat ugyanis nagyobb szerepet szeretne játszani a következő generációs mobilitásban.

A Sony és az innováció

Josida konkretizálta is: szerinte a vállalatnak kedvező pozíciót biztosítanak a mobilitás újraértelmezéséhez a birtokában lévő képalkotó és -érzékelő, felhős, 5G-s és szórakoztató elektronikai technológiák, valamint a jó tartalom-előállítási képessége.

Bár Sony-termék a több százmilliós példányban eladott PlayStation is, ami köré kiterjedt és jövedelmező felhős ökoszisztémát építettek, a vállalat inkább mutatja a konzervatív japán nagyvállalat imázsát, mint egy gyors és innovatív szervezetéét. Pedig a Sony mindig nagyon nagy energiákat fektetett az innovációba, a kutatás-fejlesztésbe – csakhogy japán módra. Azaz elsődleges a magas minőség volt. Gondoljunk a betacamra (1982), amit a videózást demokratizáló szabványnak szántak. Helyette azonban a sokkal silányabb minőséget adó VHS futott be, a beta pedig megmaradt egy szűk kör, a profik eszközének. Pontosan ugyanerre a sorsra jutott a Digital Audio Tape, azaz a DAT magnó (1987), ami CD-minőségű hangfelvételt tett lehetővé; de nem lett igazán sikeres a Philipsszel közösen kifejlesztett Super Audio CD (1999) sem, hiába adott sokkal jobb hangminőséget, mint a hagyományos Audio CD.

A kudarcok némileg gyengítették a szórakoztató elektronika területén a vállalat meghatározó pozícióját, és felnőttek hozzá a minőség-költség jobb optimumát megtaláló délkelet-ázsiai szereplők (pl. a Samsung). A Sony azonban továbbra is komoly technológiaarzenál fölött rendelkezik, melyek közül egyesek, például a képérzékelő szenzorai, kritikusak az autonóm vezetés szempontjából, hívja fel a figyelmet a Reuters. Emellett továbbra is a világ egyik vezető szórakoztatóipari vállalata (pl. meghatározó szereplője a videójátékok és a mozifranchise-ok piacának). Utóbbi sem érdektelen, hiszen a következő generációs járművekben a szórakoztató rendszerek egyre fontosabb szerepet kapnak.

Nem ma kezdték...

Josida bejelentése nem valamiféle kósza ötlet, amit valaki a közelmúltban bedobott a vállalat igazgatótanácsi ülésén. Az elnök-vezérigazgató ugyanis már a Sony második koncepcióautójával büszkélkedhetett a CES közönségének. A VISION-S 02 SUV-ot, aminek 01-es modellszámú, szedán kivitelű elődjét tavaly óta európai utakon is tesztelik, a kanadai Magna International autóipari beszállító elektromos járműplatformjára építették, valamit bevonták az autó fejlesztésébe többek között a Bosch-t, Continentált és az Nvidiát is.
 

Ehhez is a felhasználói élmény felől közelítettek: a VISION-S 01 és 02


A Vision-S-hez kívül-belül közel három tucat különböző szenzort használtak. A műszerfal hatalmas érintőkijelzője pedig részben az autó funkcióinak vezérlésére, részben szórakoztató tartalmak megjelenítésére szolgál, az pedig bizonyos kategória fölött már ma is alap, hogy a hátul ülők az első ülések fejtámlájába épített kijelzőket használhatják. A Sony szerint az autót olyan szórakoztató térré kell alakítani, amelyben az 5G segítségével az utasok bármikor egyéni szórakozási lehetőségeket választhatnak maguknak.

A koncepció tetszett a befektetőknek, az elnök-vezérigazgató prezentációja után a Sony árfolyama izmos erősödésnek indult. Ebben az is benne van, véli a Reuters, hogy a piacon nagy a várakozás a mobilitási megoldásokkal kapcsolatban (elektromobilitás, önvezetés). A Toyota, amely a világ legnagyobb autógyártójaként sem tudja tartani a lépést cégértékben a  Teslával, például 70 milliárd dollárt szán arra, hogy 2030-ig villamosítja minden modelljét, a 3000 milliárd dolláros cégértéket elérő Apple-től pedig azt várják a befektetők, hogy néhány éven belül saját járművel jelenik meg a piacon.

Mobilitás

Bug bounty programot hirdetett a legaktívabb hekkercsoport

Nem ismert sérülékenységek felfedezéséért általában az érintett cégek szoktak fizetni biztonsági szakembereknek. Ebben az esetben viszont egy bűnözői csoport ajánlott díjazást azoknak, akik hajlandók velük együttműködni.
 
Éltek már vissza a bankkártyaadataival? Ha nem, akkor azt nagy valószínűséggel egy csalásfelderítő rendszernek köszönheti.

a melléklet támogatója a Balasys

A Világgazdasági Fórum figyelmeztetése szerint jelentős szakadék tátong a C-szintű vezetők és az információbiztonságért felelős részlegek helyzetértékelése között.

A járvány üzleti vezetőt csinált a CIO-kból

Az EU Tanácsa szerint összeegyeztethető a backdoor és a biztonság. Az ötlet alapjaiban hibás. Pfeiffer Szilárd fejlesztő, IT-biztonsági szakértő írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizenegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2022 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.