Pedig már most is több tízezer informatikus hiányzik a magyar munkaerőpiacról – mondják a szakemberek. De ettől még nem mindenki kel el a piacon könnyen.

Bár továbbra is nagy a kereslet szoftverfejlesztőkre a magyar munkaerőpiacon, szakértők arra figyelmeztetnek, hogy csak az elkötelezett, nyitott, fejlődni vágyó szakembereket fogadják tárt karokkal a vállalatok – írja közleményében az elsősorban karrierváltókat átképző Green Fox Academy.

Arról továbbra is csak becslések vannak, hogy a hiány mértéke számszerűen mekkora. Az IVSZ főtitkára, Molnár Attila továbbra is több tízezer nyitott pozícióról beszél. Ennek kb. egyharmadát teszik ki a szoftverfejlesztők, de a szövetség egy tavalyi kutatása szerint az IT határterületein is nagy a hiány. (A kutatásról, amely a munkáltatók körében végzett felmérésen alapul, itt írtunk.) Az IVSZ áprilisban leköszönt főtitkára, Major Gábor szerint a hiányhoz kellene számolni azokat a pozíciókat is, amik még nem léteznek, de ha lenne szabad, elérhető minőségi munkaerő, akkor nemzetközi versenyben ide jönnének ezek az állások, ami becslése szerint további mintegy tízezer főt jelent.

A munkaerőpiaci 22-es csapdája

Az iparági szakértők egyöntetűen azt vélik, hogy a munkaerőpiacnak ezen a területén nem várható dekonjunktúra. Balogh-Mázi Mária, a DreamJo.bs vezérigazgatója és Molnár Attila is arra alapozza ezt, hogy a szoftverfejlesztőkre már nem csak az IT-szektorban, hanem más iparágakban is komoly kereslet van. Ennek már csak azért is így kell lennie, mert a KSH a szűken vett IKT-szektorban csak néhány ezer fős hiányt mutatott ki – bár a hiány aránya kétségtelenül ott a legnagyobb –, azaz elsősorban az egyéb szektorokból hiányoznak nagy tömegben informatikusok.

Molnár amolyan 22-es csapdájaként írja le a helyzetet: a vállalatok a munkaerőhiány ellensúlyozására olyan technológiákat kezdenek el alkalmazni, amihez kevesebb ember kell. Csakhogy ezekhez a technológiákhoz további szoftverfejlesztőre van szükség, ráadásul a kódolók mellett magasabb képzettségű szakemberekre is, például algoritmizálási képességekkel rendelkező, business analyst szakértőkre. Egy esetleges világgazdaságban bekövetkező dekonjunktúra csak tovább fogja élezni ezt a helyzetet: növeli a robotizáció iránti igényt, ami újabb keresletet generál a szofverfejlesztői tudásra.

Az Evosoft ügyvezetője, Petényi István ezt a helyzetértékelést annyival finomítja, hogy például az autóiparból érkező információk alapján pillanatnyilag kicsit enyhül ez a hiány, de szerinte 3-5 éves távlatban ez meg fog változni.

Egyetemek és bootcampek

A jelenlegi szakemberigényt az egyetemek egyedül nem képesek pótolni, ezért nagy szükség van az intenzív képzést nyújtó programozó bootcampekre, amelyek rövidebb idő alatt, gyakorlatias tudással bocsátanak ki pályakezdő programozókat. Mint Balogh-Mázi Mária fogalmaz, nem is mindenkinek jelent valós alternatívát az egyetemi képzés. A karrierváltók nem feltétlenül szeretnének belekezdeni egy többéves egyetemi képzésbe. Ennek a véleménynek némileg ellentmond a CodeCool sikere, amely épp a karrierváltóknak kínál lényegében nappali képzést. Igaz, nem 6-7 szemesztert kell lehúzni, mint egy egyetemi alapképzésben, hanem csak másfél évet.

Összességében a cégek alapvetően elégedettek az átképzéseket kínáló cégek munkájával. Petényi István azt mondta, hogy az Evosoft az elmúlt három évben több ilyen bootcamppel is együttműködésre lépett.

Balogh-Mázi Mária általános tapasztalata egyébként az, hogy a vállalatoknak nem a végzettség számít. Sokszor nem is nagyon kérik az azt igazoló papírt a programozóktól, hanem próbafeladat vagy szakmai beszélgetés alapján ítélik meg a a jelölt rátermettségét. Ez alól csak az állami intézmények vagy nagyvállalatok jelentenek kivételt, ahol ezt is szigorúan szabályozzák.

A teljesítmény és a hozzáállás is számít

Hiába nagy a hiány, van néhány olyan követelmény, ami kell az érvényesüléshez. A pályakezdő programozók esetében elsősorban elkötelezettség, motiváció, munka iránti alázat, nyitottság és tanulási vágy kell ahhoz, hogy valaki sikeres legyen a munkaerőpiacon. Mint Petényi mondta, elsősorban az számít, hogy mennyi mindent tud valaki megtanulni, és nem az, hogy milyen tudással érkezik. Az ügyvezető szerint a soft skillek is nagyon fontosak, a jelölt képes legyen csapatban dolgozni, jól és hatékonyan tanulni. A junioroknál főleg ezekre kell fókuszálni, mert náluk a hard skill tudás még kevésbé mérvadó.

Ezt egyébként Baráth Barbara, a Green Fox Academy ügyvezetője is megerősíti: hallgatóik közül nem feltétlenül azok tudtak gyorsan elhelyezkedni, akik szakmailag a legkiemelkedőbbet nyújtották. Elsősorban az elkötelezett, fejlődni vágyó, nyitott jelöltekre nagy a kereslet.

Közösség & HR

A Tesla bármelyik másik márkánál több halálos balesetben érintett

Az elmúlt években gyártott járműveket vizsgálva kiderült, hogy az amerikai utakon a Teslák az átlagosnál kétszer gyakrabban szerepelnek végzetes ütközésekben a megtett mérföldek arányában.
 
Ezt már akkor sokan állították, amikor a Watson vagy a DeepMind még legfeljebb érdekes játék volt, mert jó volt kvízben, sakkban vagy góban.
Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.