Egy tudóscsoport megoldása a robotika egyik meglévő gyengeségét számolhatja fel: gépi rendszerük taktilis érzékelése ugyanis vetekszik az emberi kéz lenyűgöző képességeivel.

Ugyan a robotok képességeit ma már a bárpultól a Hold-expedícióig szinte mindenhol megpróbálják kamatoztatni, a gépek eddig egy területen látványos lemaradásban voltak "gazdáiktól". Ez a terület a tapintásos érzékelés, ahol az emberi ujjak biztosította szinttől messze elmaradtak az eddigi fejlesztési kísérletek.

A Kínai Tudományos és Technológiai Egyetem munkatársai azonban egy olyan megoldással rukkoltak elő nemrégiben, amely jelentős ugrás lehet ebben a tekintetben. A Cell szakmai lapban megjelent publikációjuk [PDF] szerint az emberi ujj formáját utánzó szenzor nem csupán rendkívül hajlékony, de nagyjából olyan érzékeny a nyomásra, mint a valódi testrész. 
 


Az emberi és a gépi ujj érzékelése, illetve utóbbi potenciális felhasználása az orvoslásban (Forrás: Yufeng Wang/Cell Reports)


A levegőbefúvással vezérelt, néhány centiméteres robotujjak a tesztek során kiváló eredményeket értek el a végébe épített, rendkívül érzékeny nyomásérzékelőnek köszönhetően. A gép képes volt megtalálni egy alany artériáját, és az ott áramló vér nyomásváltozásából pontosan megállapította a pulzusszámot.

Diktál a beteg, írja a robodoktor

Egy másik kísérletben a kutatók azt is demonstrálták, hogy megoldásuk akár még a klaviatúra kezelésére is képes azáltal, hogy a billentyűk aktiválásához szükséges nyomást helyesen méri fel és alkalmazza.

A kínai csapat leginkább az orvostudományban lát közvetlen hasznosítási lehetőséget, hiszen más technológiák (pl. gépi látás, mesterséges intelligencia stb.) ötvözésével egy olyan szofisztikált gyógyászati rendszert lehetne megalkotni, amely képes kiváltani bizonyos szűréseknél, vizsgálatoknál az emberi orvosokat.

Ez egyrészt azokon a területeken lehet hasznos, ahol alapból szakemberhiánnyal küzdenek az egészségügyi területen, másrészt viszont a páciensek diszkonfortérzetét is képes csökkenteni azáltal, hogy egy kényes vizsgálatnál nem szükséges például egy ellenkező nemű orvoshoz fordulni. Sőt, az sem elképzelhetetlen, hogy a technológiára támaszkodó egyszerűbb, otthoni használatra szánt megoldások születnek. 

A kifinomult tapintást a gép tanulás technológiájával ötvözve pedig könnyen elképzelhető egy olyan robot, amely önállóan, természetes módon és nagy ügyességgel képes megfogni, kezelni tárgyakat. Más kérdés, hogy többségünk egy ilyen géptől jó eséllyel csak frászt kapna.

Piaci hírek

Öt Szem: beláthatatlan a hatása az MI-nek a kiberbiztonságra

Ritka, hogy az ausztrál, brit, kanadai, új-zélandi és amerikai hírszerző ügynökségek vezetőit tömörítő szervezet közös nyilatkozatot adjon ki. Az MI-nek ezt is sikerült elérnie.
 
Önmagukban a sikeres pilotprojektek nem kövezik ki a hosszútávon is jól működő AIaaS- és RPAaaS-használat útját. A szemléletváltáson kívül akad még pár dolog, amit figyelembe kell venni.
Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.