Nem kellene elengedniük a vállalatoknak a sokszínűségre, egyenlőségre és befogadásra (DEI, diversity, equity, inclusion) vonatkozó törekvéseiket. Bár egyes HR-szakértők szerint a globális gazdasági helyzet miatt (merthogy a nemzetközi helyzet napjainkban is egyre csak fokozódik) a cégek erre kisebb figyelmet fordítanak, pedig a vonzó, emberközpontú munkahely, amire példéul hatásos employer brandinget lehetne építeni, hosszabb távon üzletileg is megtérül.

Minden kezdet nehéz

A sokszínűségre törekvés jelentheti például a női alkalmazottak arányának növekedését, a családos alkalmazottak segítését, fogyatékkal élők alkalmazását és így tovább. Ami Magyarországon a leggyakrabban előkerül ezzel összefüggésben – nem függetlenül az IT-s munkaerőhiánytól –, a nők bevonzása és megtartása a STEM (science, technology, engineering, mathematics) munkahelyekre. Ilyen területekre kevesebb lány jelentkezik, és diplomaszerzés után jellemzően gyakrabban is hagyják el a pályát, mint a fiúk.

Évszázados trendeket (asszonynak a konyhában a helye stb.) átrajzolni persze nem megy egyik napról a másikra. Brit "tudósok" azt is kiszámolták: ha a változások a jelenlegi tempóval zajlanak, közel háromszáz év kell ahhoz, hogy annyi nő dolgozzon IT-területen, mint amekkora arányt a nem képvisel a brit dolgozó népességen belül (jelenleg ez 48 százalék).

A British Computer Society (BCS) idei sokszínűségi jelentése (BCS diversity report 2023: Women in IT) persze csalt egy kicsit. A brit munkaerőpiac 2005 és 2022 közötti változásait extrapolálta a jövőre.

A jelentés szerint egyébként volt fejlődés, csak valamikor a pandémia után megtorpant. 2018 és 2021 között például 16 százalékról 20-ra nőtt a IKT munkahelyeken dolgozó nők aránya, de ott meg is akadt: 2022-ben nem történt változás.

A BCS egyik vezetője szerint az nem csupán feminista törekvés kellene legyen, hogy a nőket a férfiakkal egyenlő módon kezeljék, illetve hogy a technológiai iparban dolgozók nemek szerinti megoszlása közelítsen a társadalom egészének képéhez. A technológiai ipar gyakorolja a legnagyobb hatást világunk alakulására. Ha a nők ebben nem kapnak szerepet, azzal egyrészt az emberiség a tehetség és a kreativitás hatalmas tárházáról mond le, másrészt a nők bevonzásával az előállított termékek (például egy a gyógyászatban használható MI-alapú megoldás) relevánsabbak és reprezentatívabbak lehetnének a társadalom egésze számára.

A felmérés szerint általánosan nagy probléma van az informatikai képzéssel: a lányok 94 százaléka 14 éves kora után nem tanul számítástechnikát (a fiúknál is magas az arány: 79 százalék). Ez arra utal a BCS szerint, hogy a tananyag kevesek számára releváns. Ezért radikálisan újra kellene gondolni, hogy például hogyan lehet a nők számára is vonzóbbá tenni a technológiai pályákat, már csak azért is, mert egy befogadóbb technológiai kultúra etikailag is helyesebben működik.

A pandémia mutatta a lehetőségeket

A világjárvány időszakában érzékelhetően nőtt a nők aránya az iparágban. Ez elsősorban a rugalmasabb munkavégzési formák miatt vált lehetségessé (pl. home office), de egyben megmutatta: igenis össze lehet egyeztetni a karriert más, a családokban jellemzően még mindig a nőkre háruló feladatokkal (pl. gyermekek vagy idős rokonok gondozása).

Ugyanakkor a nők alacsonyabb bérért dolgoznak: a briteknél átlagosan 8 százalékkal alacsonyabb a fizetésük, mint a férfiaké. Bár ez a különbség magas, még mindig kedvezőbb, mint az EU-s helyzet. Az Európai Parlament egy idén tavasszal frissített dokumentuma szerint 2021-ben az EU-ban a nemek közti bérszakadék 12,7 százalék volt (a teljes munkaerőpiacot nézve). A dokumentum azonban hozzáteszi, hogy ez nem kis részben a foglalkoztatás (pl. részmunkaidő), az iskolai végzettség és a munkatapasztalat különbségeivel függ össze.

A legnagyobb különbséget Észtországban (20,5 százalék), Ausztriában (18,8 százalék), Németországban (17,6 százalék) és Magyarországon (17,3 százalék) mérték. Érdekes módon nem a skandináv országokban volt a legalacsonyabb a különbség, hanem Romániában (3,6 százalék), Szlovéniában (3,8 százalék), Lengyelországban (4,5 százalék), valamint Olaszországban és Belgiumban (egyaránt 5 százalék). Luxemburgban pedig megszüntették a nemek közötti bérszakadékot.

A nők aránya alacsony a vezetői pozíciókban (a brit IT-igazgatók 22 százaléka nő), de érdekes módon programozói vagy fejlesztői munkakörökben még alacsonyabb (15 százalék). Pedig a BCS kutatása szerint a női informatikusok között magasabb a valamilyen felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya (74 százaléka), mint a férfiak között (70 százalék).

Ami a magyar helyzetet illeti, az EuroStat 2021-es adatai szerint az IKT végzettséggel rendelkezők mindössze 13,5 százaléka nő. És bár az elmúlt két évtizedben folyamatosan csökkent a továbbtanuláskor IKT pályát választók száma, a lányok körében a visszaesés sokkal látványosabb. Ez súlyos veszteség az innovációra nézve is. A BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar dékánja, Charaf Hassan a közelmúltban egy konferencián ezt azzal illusztrálta, hogy miközben a karon a TDK dolgozatot benyújtóknak csak 15 százaléka lány, a díjazottak között már 30 százalék az arányuk.