Indiai IT-szakembereket csábítana Németországba Olaf Scholz német kancellár. Erről beszélt az indiai látogatását lezáró, Narendra Modi indiai miniszterelnökkel tartott közös sajtótéjékoztatóján. A tárgyalások egyik témája a két ország technológiai együttműködése volt. Scholz dicsérte az indiai technológiai ipart. Mint mondta, India rengeteg tehetséggel rendelkezik, és Németország szeretne a két ország együttműködésből úgy is profitálni, hogy ezeket a tehetségeket magához vonzza. A kancellár azt is elmondta, hogy Németország ezt azzal segíti, hogy könnyíteni fog a vízumeljárásokon.

Emellett természetesen megemlítette, hogy a két országnak szorosan együtt kell működnie az IKT, a K+F és a konkrét fejlesztések terén, a német és általában az uniós befektetéseket pedig növelni kell Indiában. (India és az EU viszonyát erősen befolyásolja, hogy India nem kíván belefolyni az Ukrajnában folyó háborúba, sőt igyekszik is a maga javára kiaknázni a helyzetet.)

India kiváló keltető

Bár az indiai IT-vállalatok és szakemberek megítélése vegyes, súlyukat a globális IKT-iparban olyan cégek jelzik, mint a Tata, az Infosys vagy a HCL. Az is kétségtelen, hogy Kína mellett az egyik legfontosabb forrása a fiatal tehetségeknek. Rengeteg indiai IT-szakember dolgozik külföldön, és bár jövedelmük egy részét rendszeresen hazautalják, többségük már nem akar visszatérni Indiába, írja a The Register.

Az indiai szakemberek legnagyobb felvevő piaca eddig az Egyesült Államok volt. A brit szaklap egy amerikai think tank, a Center for Security and Emerging Technology (CSET) kutatására hivatkozva azt írja, hogy a STEM (science, technology, engineering, mathematics) PhD-vel rendelkező indiai állampolgárok 87 százaléka marad az USA-ban, miután lediplomázott. Igyekeznek állampolgárságot szerezni, az azonban a forrás országok szerint meghatározott kvóták miatt elég nehéz.

A H-1B vízum ugyanakkor szélesebb kör számára elérhető, és ezért India keményen lobbizott is. (A megfontolás valószínűleg ugyanaz, mint Kínában: az USA-ból esetleg hazatérők a fejükben komoly technológiai tudást hoznak, amit az indiai technológiai ipar tud majd kamatoztatni.)

Az amerikai elbocsátások az EU-t is segíthetik

Az amerikai vállalatok előszeretettel is alkalmaztak H-1B vízummal indiai fejlesztőket. Ám az utóbbi időszak elbocsátásai jelentősen érintették ezt a munkavállalói kört, ami miatt sokan kényszerhelyzetbe kerültek: ha nem találtak 60 napon belül új munkát, vagy nem tudtak más típusú vízumot szerezni, a türelmi idő lejártával el kellett hagyniuk az USA-t.

A kongresszusi képviselők egy csoportja el is kezdett lobbizni azért, hogy a szakképzett munkavállalóknak találjanak ki valami mentő ötletet, hogy maradhassanak. De amíg ez megszületik, a jellemzően mérnökhiánnyal küzdő európai országok – leginkább Németország – kihasználhatják a lehetőséget. Egyetlen probléma lehet: a nyelv. Az indiai IT-szakemberek jellemzően nem beszélnek németül, míg angolul igen. (Scholz szerint ez nem gond, a német cégek korábban is sikerrel küzdöttek le ilyen akadályokat.)

Az Institut der deutschen Wirtschaft tanulmánya szerint Németország már eddig is nagy számban "importált" STEM-szakembereket. Az utóbbi években legnagyobb arányban az indiaiak száma nőtt, nem utolsó sorban a jó kereseti lehetőségek miatt. Többségük az EU-s kék kártyával érkezett.