A szörnyeteg a metaverzumot felfuttató technológiák megalapozásában segít, és már az első körben is 16 ezer Nvidia GPU plusz 4 ezer AMD Epyc processzor dolgozik majd benne.

A Meta Platforms hétfőn jelentette be, hogy kutató megépítettek egy mesterségesintelligencia-alkalmazásokra tervezett szuperszámítógépet, amely a társaság közlése szerint a világ leggyorsabb ilyen rendszere lesz, ha 2022 közepén üzembe állítják. A Facebook anyacége egy blogbejegyzésében ismertette, hogy az új AI Research SuperCluster (RSC) a hatékonyabb MI-modellek létrehozásában segít majd, amelyek sok billió mintából tanulhatnak, és több száz nyelven dolgozhatnak.

Ennek egyik látványos felhasználása lenne, hogy a programok együtt elemezhetik a szövegeket, képeket és videókat, azonosítva a kártékony tartalmakat. A kutatás pedig nem csak a Facebook aktuális szolgáltatásainak megbízhatóságát segíthet növelni, hanem megalapozná a Meta jövőbeni nagy üzletét, az egyelőre csak az elékpzelés szintjén létező metaverzumot is. A nemrégiben nevet váltott Meta-Facebook erre úgy tekint, mint a mobil internet helyébe lépő, következő nagy dobásra.

A metaverzumnak nevezett megosztott virtuális környezethez elvileg bárki hozzáférhet a megfelelő eszközökel, és a világon bárhonnan kommunikálhat, játszhat vagy együtt dolgozhat a többiekkel. Ezt praktikusan a VR- és AR-technológiákra épülő, párhuzamos valóságként érdemes elképzelni, amelynek felosztásáért már meg is indult a helyezkedés, bár mások szerint alapvetően hibás az az elképzelés, hogy a felhasználók egy képernyővel az arcukon akarnak majd mászkálni.

A gép mindenesetre menő

Ettől függetlenül a metaverzumból mára a Szilícium-völgy egyik vezető témája lett, és a jelek szerint a megtépázott presztízsű Meta-Facebook is nagyon komolyan gondolja, hogy ez lesz számára a továbblépés kulcsa. A társaság vezérigazgatója, Mark Zuckerberg pedig egy ugyancsak hétfői Facebook-bejegyzésében azt fejtegeti, hogy a metaverzumos felhasználói élmény óriási, másodpercenként több trillió művelettel fémjelezhető számítási teljesítményt igényel.

Éppen ezt tenné lehetővé az RSC mint a leggyorsabbnak beharangozott MI-szuperszámítógép, illetve a rajta futtatott, új mesterségesintelligencia-modellek. A bejelentés alapján összesen 16 ezer Nvidia A100 GPU-t és 4 ezer darab AMD Epyc Rome 7742 processzort tartalmazna, a 2 ezer számítási csomópontot pedig az Nvidia DGX A100 rendszerei adják, amelyek egyenként nyolc GPU-tval és két Epyc processzorral működnek. Csúcsteljesítményét 5 exaFLOPS környékére teszik változó pontosság (16 és 32 bites lebegőpontos műveletek) mellett.

Azóta az Nvidia is megerősítette, hogy a Meta szuperszámítógépe várhatóan a DGX A100 legnagyobb volumenű ügyféltelepítése lesz, miután teljesen felépítették és 2022 közepére be is indították. A vállalat azt is kiemelte, hogy az RSC-nek mindössze 18 hónap kellett ahhoz, hogy a papíron megjelenő ötletből működő MI-szuperszámítógéppé váljon, és legalább kilencszer gyorsabb lesz, mint a Meta ezt megelőzően MI-kutatásokra használt klaszterei.

Az RSC az első körben 175 petabájtnyi in Pure Storage FlashArray tárolóval, 46 petabájt gyorsítótárral és 10 petabájt Pure FlashBlade objektumtárolóval rendelkezik majd, de a tervek szerint mindezt majd az exabájtos tartományba növelhetik. Utóbbit összefüggésbe helyezi, hogy a Meta szerint itt 1 exabájt nagyjából 36 ezer évnyi HD-videó tárolásának feleltethető meg. A Meta közleménye szerint az új dizájn nagy előnye, hogy a teljesítmény romlása nélkül lesz egyre feljebb skálázható.

Közösség & HR

Kínos tévedéssel promózza csetbotját a Google

Az OpenAI ChatGPT-je ellen harcba induló Bardot népszerűsítő rövid videóba pont olyasmi került, ami miatt egyelőre érdemes fokozott óvatossággal kezelni az algoritmusok generálta szövegeket.
 
Az 5G-vel indul be igazán a precíziós mezőgazdaság forradalma. Ebben nagy az egyetértés a mezőgazdasági és a távközlési szakemberek között.
Létezik egy ortodox irányzat, mely szerint a jelszavak legyenek minél hosszabbak és összetettebbek, valamint cseréljük azokat minél gyakrabban. Valóban ettől lesznek a rendszereink biztonságosabbak? Pfeiffer Szilárd (Balasys) írása.

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 2. rész

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 3. rész

A felmérésekből egyre inkább kiderül, hogy az alkalmazottak megtartása vagy távozása sokszor azon múlik, amit a szervezetük nem csinál, nem pedig azon, amiben egymásra licitál a többi munkáltatóval.

Ezért fontos számszerűsíteni a biztonsági kockázatokat

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2023 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.