Megkérdezte a magyar felnőtt lakosságot a Median, hogy milyen változásokat várnak a mesterséges intelligenciától (MI). A Kaspersky megbízásából nem, életkor és régió szempontjából reprezentatív mintán lefuttatott kutatás azt mutatta, hogy a magyarok között egyre kevésbé jellemző a Terminátor-típusú filmekben látott apokaliptikus események okozta félelem. Jelenleg a válaszadók 39 százaléka viszonyul így az MI-hez, a többség bízik a technológiában.

Abban, hogy szükséges-e az MI szabályozása, megoszlanak a vélemények. Abban nagyobb az egyetértés, hogy a technológia fejlődésének hatására a mai gyerekeknek már más társadalmi szerepekben kell majd helytállniuk, mint a jelenlegi felnőtteknek.

Már nem különleges élmény

A kutatás egyértelműen mutatja annak hatását, hogy egyre inkább része a hétköznapoknak a mesterséges intelligencia. Az okosotthon-megoldásokkal, a digitális asszisztensekkel vagy például a chatbotos ügyfélszolgálatokkal való rendszeres találkozások erősen hatottak az MI-hez való viszonyunkra. A kutatás főleg erre vezeti vissza azt, hogy a magyarok a bizalom irányába mozdultak el a mesterséges intelligencia megítélésében. A kutatásban megkérdezettek több mint fele (53 százalék) számára az MI-t legjobban jellemző szó az "izgalmas". Emellett sokan (28 százalék) tartották jellemzőnek a "hasznos" kifejezést, ám a válaszadók 22 százaléka szerint inkább aggasztó a technológia térfoglalása: érdekes módon ez utóbbi véleményt főként a fiatalabb generáció tagjai és a nők képviselték.

Az MI-vel kapcsolatos félelmek egyébként jellemzően olyan apokaliptikus jövőképekkel kapcsolódnak össze, mint a robotokkal vívott háborúk. A válaszadók 20 százaléka azt gondolja, hogy akár a valóságban is bekövetkezhet ilyen esemény. Abban, hogy a robotok 2045-ben okosabbak lesznek az embernék, a válaszadók 36 százaléka kételkedik.

Ezzel együtt enyhe többségben vannak azok (56 százalék), akik egyetértenek azzal, hogy a mesterséges intelligencia területén nem kellene korlátozásokat bevezetni a vállalatokra. A kutatás szerint a korosztályok épp ellenkező módon viszonyulnak a jogi szabályozáshoz, mint várnánk: a baby boom generáció (az 1940 és 1959 között születettek) férfi tagjai támogatják az MI jogi szabályozás nélküli fejlődését, a Z generáció többsége viszont ellenzi.

Nem tudják az emberek, mi lesz a munkájukkal

Bár sok munkahelyen használnak már MI-t, a legellentmondásosabb vélemények annál a kérdésnél fogalmazódtak meg, hogy a mesterséges intelligencia létrehoz-e új munkahelyek, és segíti-e az ország gazdasági fejlődését. Itt is a baby boomerek voltak a legpozitívabbak: szerintük inkább igen. Ha a nemek megoszlását is nézzük, már árnyalódik a kép. A nők ugyanis kifejezetten félnek attól, hogy gyermekeik nem tudnak majd elhelyezkedni, mert az MI is el tudja végezni a munkájukat.

A férfiakat ez a lehetésges forgatókönyv kevésbé foglalkoztatja, sőt szerintük a kormánynak még több pénzt kellene fektetnie a mesterséges intelligenciába, hogy azzal is növekedjen a munkahelyi produktivitás. Abban viszont a válaszadók 66 százaléka egyetértett, hogy ez a technológiai fejlődés megváltoztatja a társadalmi szerepeket.