Úgy tűnik, kellően nagy népszerűséggel bíró személynek kellett digitális hamisítás (deepfake) áldozatává válnia ahhoz, hogy az USA-ban beinduljon a törvényalkotók cselekvési ingere.

A történet pár napja kezdődött azzal, hogy olyan intim felvételek kezdtek keringeni a neten, amelyeken látszólag a sokszoros Grammy-díjas énekes, Taylor Swift szerepel. Bár a képek terjesztését igyekeztek korlátozni, azok az internet természetétől fogva pillanatok alatt elárasztották a csatornákat.

Hirtelen mindenkinek fontos lett

Az ügyre azóta nem győznek ráugrani a politikusok az Egyesült Államokban, sürgetve a mesterséges intelligenciával elváltoztatott hamis képek és videók szigorú szankcionálását. Mindez természetesen jobban vette volna ki magát, ha nem éppen választási év lenne az USA-ban, és a történtek kárvallottja nem korunk egyik legmeghatározóbb popsztárja lenne.

A Fehér Ház pénteken szólalt meg az ügyben. A regnáló kormányzat egyrészt "aggasztónak tartja" az énekesnőről készült hamis felvételeket, másrészt a nyilatkozat igyekezett a közösségi platformokra tolni a felelősséget azzal, hogy az ezeket üzemeltető vállalatoknak "fontos szerepet kell játszaniuk saját szabályaik érvényesítésében, hogy megakadályozzák az ilyen félretájékoztatás terjedését". A Fehér Ház sajtótitkára ugyanakkor azt mondta, hogy a kongresszusnak "jogalkotási lépéseket kellene tennie" a kérdésben - áll a Reuters összefoglalójában.

Mindez egybecseng egy sor amerikai képviselő utóbbi napokban tett megnyilatkozásaival, akik pártállástól függetlenül igyekeznek hirtelen nagyon tevékenynek mutatkozni az ügyben. A felszólalók közül azonban kiemelhető a BBC beszámolója szerint az esetet "borzasztónak" minősítő Joe Morelle kongresszusi képviselő, aki már tavaly előkészített egy deepfake tartalmak terjesztését szankcionáló javaslatot.

Inkább lekapcsolták a villanyt

A hamis Swift-anyagokat első körben egy X-fiók kezdte terjeszteni a nemrégiben még Twitternek hívott platformon. Mire az Elon Musk tulajdonában lévő vállalat letiltotta a felhasználót, már közel 50 millió megtekintésnél tartott az anyag. A "másodközlések" okozta problémát pedig egész egyszerűen azzal oldották meg, hogy a Taylor Swifttel kapcsolatos kereséseket globálisan letiltották a közösségi oldalon (lásd fenti illusztrációnkat).

Az énekesnő esete tökéletesen rávilágított arra, mennyire nincs megfelelően szabályozva a deepfake az USA-ban (és sok más helyen a világban), illetve mennyire nehéz megakadályozni, hogy ezek a tartalmak háborítatlanul terjedjenek az interneten. Pedig a probléma nem új, a technológiával támogatott visszaélésekről szóló cikkek hosszú évek óta rendszeresen felbukkannak a médiában. Tavaly például sem a gázai konfliktushoz kötődő hamis felvételek, sem a Pentagon mellé montírozott robbanás nem bizonyult elégnek ahhoz, hogy igazán áttörje a politikusok ingerküszöbét.

A Swift-ügy legnagyobb vesztesei valószínűleg a közösségi platformok lesznek, amelyeknek vélhetően immár nemcsak az EU-ból érkező egyre komolyabb vegzálást kell kezelniük, de a hirtelen szuperaktívvá vált amerikai politikusokat, illetve az ötleteikből esetlegesen megszülető új rendelkezéseket is.