Már messze nem csak a hétköznapi felhasználók prolémája, ha nehézséget okoz nekik a mesterséges intelligencia által generált képek megkülönböztetése a valódi felvételektől. Ahogy nemrég beszámoltunk róla, a legújabb tartalomgenerátorok belső tesztelésekor állítólag már a szakértőknek is komoly kihívást jelent az eredeti és a hamis képek szétválasztása, miközben a jelenleg alkalmazott biztonsági megoldások vagy a közösségimédia-szolgáltatók saját eljárásai egyáltalán nem fejlődnek olyan ütemben, mint a generatív MI-modellek hatékonysága. A képek vízjelelekkel való ellátása több szempontból sem tűnik megfelelő biztosítéknak, főleg, ha ezek a jelzések senkit sem érdekelnek igazán.
Az Adobe Stock például mesterséges intelligenciával generált képeket árul a gázai konfliktussal összefüggésben, amelyeknél jó esetben felhívja ugyan a figyelmet az MI szerepére, de a letöltött anyagokat sok helyen már anélkül osztják tovább, hogy jelölnék azok eredetét. A szintetikus fotók ráadásul már a Google keresőjében is felbukkannak, időnként a legelső helyekre rangsorolt találatok között, és ha Google sem képes kezelni a helyzetet, akkor valószínűleg tényleg nagy a baj. Szeptemberben a Tienanmen téri vérengzéshez kapcsolódó képeket kellett eltávolítani a keresési eredmények közül, de a Hopper- vagy Vermeer-festmények között is ugyanúgy megjelentek az MI-vel létrehozott alkotások.
Megoldás helyett eszközöket kapunk
A Business Insider riportja szerint a néhai hawaii zenész és énekes, Israel Kamakawiwoʻole nevére keresve is egy mesterséges intelligenciával generált fotót dobott ki első helyen a Google keresője, amiben egyébként vasárnap este óta sem látszik változás. A jelenségre a Pennsylvaniai Egyetem egyik professzora hívta fel a figyelmet egy Twitter-X bejegyzésben, amelyben azt a tanulságot vonta le, hogy tényleg semmiben nem bízhatunk többé az interneten: a hamisítás triviális lett, különbséget tenni pedig lehetetlen. Természetesen az MI-vel szerkesztett anyagok sem hibátlanok (esetünkben Kamakawiwoʻole gitározik, miközben jellemzően ukulelén játszott), de az árulkodó jelek egyre kevésbé direktek.
Érdekesség, hogy a Midjourney segítségével létrehozott képet eredetileg még a nyáron osztották meg a Redditen, ahol nem keltett különösebb feltűnést, valahogyan mégis befurakodott a Google legjobb találatai közé. Májusban már kiderült, hogy a szolgáltató egy olyan eszköz bevezetését tervezi, amelyik bővebb információt nyújt a képkeresések eredményeiről, így a felhasználók elvileg könnyebben megkülönböztethetik a hiteles képeket a hamisítványoktól. A gyakorlatban azonban nehéz elképzelni, hogy az ilyesminek érdemi hatása lehet egy olyan korszakban, amikor már az eredetiség kérdése is statisztikai alapon dől el, megsemmisüléssel fenyegetve az internetes információs teret.
Digitalizáció a mindennapokban: hogyan lesz a stratégiai célból napi működés?
A digitális transzformáció sok vállalatnál már nem cél, hanem elvárás – mégis gyakran megreked a tervezőasztalon. A vezetői szinten megfogalmazott ambiciózus tervek nehezen fordulnak át napi működéssé, ha hiányzik a technológiai rugalmasság vagy a belső kohézió.
CIO KUTATÁS
AZ IRÁNYÍTÁS VISSZASZERZÉSE
Valóban egyre nagyobb lehet az IT és az IT-vezető súlya a vállalatokon belül? A nemzetközi mérések szerint igen, de mi a helyzet Magyarországon?
Segítsen megtalálni a választ! Töltse ki a Budapesti Corvinus Egyetem és a Bitport anonim kutatását, és kérje meg erre üzleti oldalon dolgozó vezetőtársait is!
Az eredményeket május 8-9-én ismertetjük a 16. CIO Hungary konferencián.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak