Nem a felálló vámhatárok lesznek a Brexit után az Egyesült Királyság legnagyobb problémája, hanem az értékes szürkeállomány elvesztése. A leginnovatívabb és legproduktívabb emberekért jó ideje globális verseny folyik, és ebben most a britek rosszul állnak. Az agyelszívási versenybe az elmúlt évtizedben már Kína is beszállt, mégpedig elég intenzíven.

Amikor Donald Trump szigorított a külföldi beutazási szabályokon – aminek amerikai kutatók szerint már látszik a negatív hatása a lassuló innováción –, sok kínai tehetség tért haza, és az USA-ban megszerzett tudását hazai startupoknál kamatoztatta. Sőt vannak olyan európai és amerikai kutatók is, akik hazájukat Kínára cserélik a jobb kutatási lehetőségek miatt.

Elveszik London előnye?

A britek azonban még tartották magukat. Az, hogy az EU pénzügyi központja London volt, nagyon sok induló vállalkozást csábított az EU más tagállamaiból az amúgy meglehetősen drága városba. Ennek oka, hogy az USA után még mindig a szigetországé a legkedvezőbb startup-ökoszisztéma. Ez azonban gyorsan változhat: egy brit-német közös kutatás szerint a tehetségek tömegével hagyják el az Egyesült Királyságot.

A The Guardian ismertetője szerint a kutatók egyértelműen a 2016-os Berxit-népszavazáshoz kötik a brit migrációs mintázat megváltozását. Az Oxfordi Egyetem egy berlini egysége, az Oxford in Berlin, valamint a WZB (Wissenschaftszentrum Berlin für Sozialforschung) kutatóintézet együttműködésében készült tanulmány szerzői szerint mélyreható változásokat indított be a Brexit-pártiak 2016-os győzelme.

Az adatok azt mutatják, az Egyesült Királyságból az EU-országokba irányuló migráció körülbelül 30 százalékkal nőtt a Brexit előtti állapothoz képest. 2016 után azoknak a briteknek a száma is ugrásszerűen megnőtt, akik más EU-s tagországban élve igyekeztek megszerezni az ottani ország állampolgárságát. Az EU-s tagállamok útlevelét megszerezni igyekvő britek száma állítólag 500 százalékkal emelkedett, de Németországban, ahová a legtöbb brit igyekezett 2000 (!) százalékkal.

Mint az egyik kutató mondta, ez olyan brutális növekedés, ami csak súlyos gazdasági vagy politikai válság sújtotta országokra jellemző.

Félnek a gazdasági visszaeséstől

Németországban egyébként örültek a briteknek, az USA-ból és az Ausztriából érkezők után ők a legnépszerűbb külföldi munkavállalók. Az Unió 27 tagállamában jelenleg kb. 1,2 millió brit él. A Németországban letelepedettek számát 120-150 ezerre becsülik. Az ellenben pontosan tudható, hogy a Brexit-népszavazás óta 31 600 brit kapott a brit mellé német állampolgárságot is, vele egy EU-s útlevelet. Az érdeklődés növekedését jól mutatja, hogy 2015-ben mindösszesen 622 brit kérelmezte a német állampolgárságot, de 2017-ben már közel 7 500, míg 2019-ben már 14 700.

A britek egyébként ezzel tavaly a törökök után a másodikok lettek, és az összes EU-s nemzetet megelőzték az állampolgársági kérelmek számát tekintve. Sőt még a irakiak és a szíriak is kevesebb kérelmet adtak be.

A felmérésben részt vevő interjúalanyok többségének döntésében szerepet játszott az is, hogy komoly gazdasági visszaesést várnak az Egyesült Királyságban, ami a jövedelmük csökkenéséhez vezetett volna. De az is kiderült a kutatásból, hogy az áttelepülés még britként sem egyszerű. Egy informatikus, aki tavaly ősszel költözött Németországba, például még mindig nem talált megfelelő munkát.