Elkészült a Startup Blink új kutatása, amely az egyik legteljesebb képet adja a startup-ökoszisztémákról. A kutatás igyekszik átfogó képet adni az egyes központokról, és rangsorolja is a városokat abból a szempontból, hogy mennyire vonzóak az induló vállalkozások számára.

A tavalyi kutatáshoz képest nincsenek forradalmi változások. A tíz vezető ország ugyanaz, mint egy éve, csak átrendeződött a sorrendjük. Az USA vezető szerepe azonban továbbra sem kérdőjeleződött meg: toronymagasan vezeti a ranglistát, azaz a kutatók szerint minden más országnál kedvezőbb körülményeket biztosít az induló vállalkozásoknak. Ugyanez igaz a városokra: San Francisco dominanciája továbbra is fennáll, a 2-5. helyre rangsorolt New York, London, Boston és Los Angeles külön versenyt vív, és ugyanez igaz a tőlük szintén tetemes leszakadában lévő, 6-10. helyen álló városokra (lásd a táblázatot).

A Stratup Blink évente kvantitatív és kvalitatív szempontok alapján rangsorolja a lokális startupkörnyezeteket. A vizsgált szempontokat a keretes szövegrészben foglaltuk össze.

Ebbe a versenybe egyelőre csak a Baltikum tudott beszállni

A régió országainak megítélésében sincs komoly változás. Közép-Kelet-Európából Észtország (11. hely) és Litvánia (15. hely) megítélése hasonló, mint az élcsapatot alkotó országoké. Csehország egy év alatt négy helyet rontott (26. hely), Lengyelország pedig hetet (27. hely). Magyarországot azonban rajtuk kívül megelőzi Oroszország (17. hely), Ukrajna (29.), Bulgária (32.), Szlovénia (35.) és Lettország (36.) is. Pedig a magyar ökoszisztéma megítélése egy év alatt némileg javult is, így két helyezést előrébb lépett.

A globális listát nézve kicsit más megvilágításba kerül, amit Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára a közelmútban felpanaszolt, tundniillik hogy a keleti tagállamok kevébé részesültek az Uniónál közvetlenül megpályázható kkv-knak szánt innovációs forrásokból. Az alábbi adatok ugyanis azt mutatják, hogy a pályázatokon jól teljesítő tagállamokban az innovációs környezet is fejlett.

Az elemzésben Magyarország összesen három várossal szerepel, de mint az országról készített rövid elemzés ki is emeli, egyedül Budapest tudott bejutni a világ 100 legfontosabb startupközpontja közé. Debrecen tizenöt helyet javítva idén az 530. az ezres listán, míg Szeged 101 helyezést rontott, így a 786. helyen áll. A kutatók szerint Magyarországon nagyobb energiát kellene fordítani arra, hogy a csökkenjen a főváros és a vidéki városok közötti szakadék. Mint írják, startup-ökoszisztéma vidéken szinte nem is létezik.

Az országértékelés jobbára a tavalyi megállapításokat ismétli. Kedvező helyszín startupoknak. Jelen vannak az országhoz, elsősorban Budapesthez kötődő, de globális piacra dolgozó startupok (a szöveg a Prezit említi). A viszonylag alacsony megélhetési költség és a magas (európai) életminőség miatt Budapest kedvelt célpontja a digitális nomádoknak, akik aktívan bekapcsolódnak a helyi ökoszisztémába. Külön kiemelik, hogy megnyílt a HubHub hálózat budapesti coworking irodája, amely a helyi startup-ökoszisztéma új központjává vált. Ugyanakkor az értékelők szerint az a lendület, ami Magyarországot feltette a globális innováció térképére, kifulladni látszik.

A startupok harca a COVID-19 ellen

Az elemzés megnézte azt is, hogy mely városok ökoszisztémái adták a legjobb innovatív megoldásokat a koronavírus-járvány elleni harchoz. Abban nincs semmi meglepő, hogy ezen a téren is San Francisco teljesített a legjobban, illetve utána a nagy startup-kultúrájú városok (New York, Boston, Los Angeles, London, Tel-Aviv, Berlin stb.). A listára azonban került néhány érdekes név. Például Antwerpen, amely a globális listán csak 317., a járványellenes innovációs listán a 12. helyre került. De ilyen Brüsszel is, amely az általános lista 64. helyén áll, de a COVID-ellenes innovációban a 18., vagy Milánó, amely az általános lista 62. helyén áll, míg a vírusellenes küzdelem terén az ottani startup-ökoszisztéma a 13. legjelentősebb eredményét hozta. Utóbbi azért is érdekes, mert a járvány erősen érintette. Mint az elemzők írják, ez akár az ökoszisztéma hosszú távú megerősödését is hozhatja Milánóban és még néhány hozzá hasonló városban.