Újraindítja a kormány azt a mentorprogramját, amely kkv-knak segít közvetlenül elérhető uniós forrásokra pályázni, jelentette be Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára egy a Facebook-oldalán közzé tett posztban. (A mentorprogramot már tavaly ősszel is meghirdették.)

"A kormány a lehető legtöbb segítséget megadja a magyar vállalatoknak ahhoz, hogy sikerrel pályázzanak közvetlenül is uniós forrásra, ezért újraindítjuk – a NKFIH – Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal közreműködésével – a kkv-knak szóló mentorprogramunkat, amelynek keretében térítésmentesen kaphatnak gyakorlatorientált felkészítést a jelentkezők" – írta az államtitkár.

Schanda Tamás szerint Brüsszelben gyakran éri hátrányos megkülönböztetés a közép-európai országokat vagy éppen a térség cégeit: a közvetlenül az EU-nál pályázható innovációs célú forrásoknak például csak kevesebb mint öt százalékát hozhatták el a 2004 óta csatlakozott országok vállalatai, intézményei, miközben a lakosság aránya alapján ennek négyszerese lenne indokolt. "A kormány célja egyértelmű: azt akarjuk, hogy a magyar pályázók a közvetlenül az uniónál benyújtható pályázatok esetében is tisztességes és igazságos elbánásban részesüljenek" – tette hozzá a bejegyzésében, bár azt nem fejtette ki, hogy a magyar mentorprogram hogyan képes hatni a pályázati eljárásra, hogy az ettől tisztességesebb legyen.

Ami a lakosságarányt illeti, az nem mutat szoros korrelációt az innovációs erővel. Ezt tükrözik az adatok is: a 46 millió lakosú Spanyolország pont kétszer akkora támogatáshoz jutott (332 millió euró), mint a 80 milliós Németország (163 millió euró), és akkor még nem beszéltünk Finnország 5,5 millió lakosáról és az arra jutó 109 millió euró támogatásról (lásd a lenti grafikont).

A program, melyet az NKFIH irányít, az MTI-n is közzétett ITM-közlemény szerint kiemelten kezeli az uniós források elnyeréséhez szükséges tudásmegosztást, tudásgyarapítást. A komoly szakmai tapasztalattal rendelkező mentorok segítenek az üzleti tervezésben, véleményezik a benyújtásra szánt pályázatokat, és a személyes prezentációra is felkészítik a jelentkezőket.

A regsztrációt már megnyitották. A regisztráció során feltöltött bemutatkozó alapján dől el, hogy mely projektek kapnak mentori támogatást. A programot a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozzák.

Akár 2,5 millió eurót is lehet nyerni

A Horizont 2020 keretprogram keretében elinduló EIC Accelerator uniós pályázati programban az innovatív kkv-k 0,5–2,5 millió eurós támogatást nyerhetnek ahhoz, hogy a prototípus-fázisig eljutott fejlesztésekből a nemzetközi piacon is értékesíthető, versenyképes terméket vagy szolgáltatást hozzanak létre.

A 2014-2020-as költségvetési ciklusban az EIC Accelerator elődprogramjában összesen 3 milliárd euróhoz kkv-k és startupok. Az értékelő jelentés több problémát is azonosított. Például túl tág volt a célkitűzés és célcsoport. Ezt menet közben korrigálták ugyan, de az meg bizonytalanságot szült az érdekeltek körében. A keretek sem voltak megfelelőek, elvben olyan kkv-k is kaphattak finanszírozást, melyeknek már a piacról kellett volna forráshoz jutniuk.

Az uniós értékelés is elismeri, hogy az egyes országok részvétele terén markáns különbségek mutatkoznak, de az államtitkárral szemben ennek okát az elemzés máshol látja. "E különbség részben külső tényezőkből fakad – olvasható a szövegben –, de összefüggésbe hozható azzal is, hogy a nemzeti kapcsolattartó pontok eltérő szintű támogatást nyújtanak, a Bizottság marketing- és kommunikációs tevékenysége pedig korlátozott." A támogatás kedvezményezettjei sikeresen teremtettek elő további pénzügyi forrásokat is, de ebben is féloldalas az eredmény: az észak- és nyugat-európai kkv-k több magánfinanszírozást mobilizálnak, mint dél- és kelet-európai társaik. A jelentés a személyre szabott tanácsadás és az üzleti akcelerátorszolgáltatások fontosságára is felhívja a figyelmet.

Az előző ciklusban Magyarország nagyjából a középmezőnyben végzett az elnyert támogatások nagyságát illetően: a kkv-k számához képest a 15. legtöbb támogatást hozta el, de például a teljes kis- és középvállalati finanszírozáshoz képest a 8. legtöbb támogatást kapta, míg népességarányosan a 14. legtöbbet. Az összes kkv-ra jutó benyújtott pályázatok számában viszont az élbolyhoz tartoztunk, ám a sikeres pályázatok aránya elég alacsony, mindössze 4 százalék volt. A két legeredményesebb ország Dánia és Ausztria volt 11-12 százalék közötti aránnyal.

A legjobban egyébként a spanyol kkv-k pályáztak: ők adták be az összes pályázat 17,8 százalékát, amivel a teljes támogatási keret 18,2 százalékát hozták el. A magyar vállalkozásoktól jött az összes pályázat 3,3 százaléka, amivel az összes támogatás 1,5 százalékát sikerült elnyerni.