Mindössze a vállalakozások 40 százaléka tudja, mi az a Green Deal, derült ki a PwC egy tavalyi felméréséből, amibe a tagállamokban és a társult tagországokban (például Norvégiában) működő vállalkozásokat is bevontak. Ez az eredmény különösen annak fényében meglepő, hogy a tavaly elfogadott zöld megállapodás 2019 óta napirenden van, ráadásul minden uniós vállalkozást érzékenyen érint.

Mint a PwC egy közleménye írja, a törvény az üzleti élet szinte minden területére hatással lesz, beleértve az adókat, a gyártást, a beszerzést, az ellátási lánc irányítását, a pénzügyeket, a humán-erőforrást vagy épp a vállalati beszámolást. A szervezeteknek átfogó és hosszú távú erőfeszítésekre lesz szükségük, hogy mindezekre megfelelően felkészüljenek. Az persze külön érdekes, és a vállalatok hozzáállását is jól mutatja, hogy miközben tíz vállalakozásból csak négynek van bármi tudása a Green Dealről, öten tartják magukat felkészültnek arra, hogy teljesítsék az előírásait.

A Green Deal a tagállamok kemény vitája után végül meglehetősen ambiciózus célt tűzött ki 2030-ra: 55 százalékkal csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást, 2050-re pedig elérni a klímasemlegességet. Ennek érdekében ösztönöznék az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba történő beruházásokat, de cél az energiahatékonyság növelése és a kibocsátásmentes energiaforrásokra való áttérés, valamint a természeti erőforrások fogyasztásának csökkentése és a természeti élőhelyek jobb védelme is.

A PwC kutatása szerint a vezetők számára egyelőre az jelenti a kihívást, hogy megértsék a Green Deal valamennyi dimenziójának hatását vállalatuk egészére nézve. Az egyik legösszetettebb kérdéskör a betervezett új adók generálta változás. Itt összességében ezernél is több intézkedés várható, melyek célja a program költségeinek finanszírozása és az éghajlatváltozást csökkentő intézkedések ösztönzése.

Tesznek érte, de inkább ötletszerűen

Jelentős hatást gyakorol a gazdaság egészére az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM – Carbon Border Adjustment Mechanism) is. Ennek célja, hogy megakadályozza a kibocsátásáthelyezést, azaz a szén-dioxid-intenzív termelés Európán kívülre történő áttelepítését. A felmérés szerint a válaszadók mintegy fele (51 százalék) szándékozik rövid távon áthelyezni ellátási láncának kulcsfontosságú helyszíneit, de túlnyomó többségük (79 százalék) az EU-ba vagy azon belül történne.

A vállalatok többsége tesz lépéseket a klímavédelemért, kétharmaduk forrásokat is elkülönített a következő három-öt évben tervezett fenntarthatósági beruházásokra. Ám ezek nem valamiféle integrált terv része, jobbára ad-hoc döntések.

A vállalatok olyan fejlesztésekben gondolkodnak, mint a tiszta energiaforrások nagyobb arányú felhasználása (78 százalék), az energiafogyasztás csökkentése (60 százalék), a hulladék és a műanyag-felhasználás csökkentése (59 százalék), valamint a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése (59 százalék).

Jelenleg a legnagyobb szén-dioxid-kibocsátók a gyártó, forgalmazó és beszerző vállalatok, de ők azok is, akik a legjelentősebb fenntarthatósági fejlesztéseket tervezik.

Minden zöld ötlet mögött ott a digitalizáció...

Az Európai Bizottság szerint a Green Deal nem képzelhető el a digitális technológiák még nagyobb térnyerése nélkül. Ennek csak egy vékony, bár fontos és sokfelé továbbgyűrűző hatású területe az elektromobilitás. Az elektromos járművek felgyorsíthatják azokat az intelligens grid fejlesztéseket, melyek lehetővé teszik például a megújuló forrásokból származó elektromos energia tárolását.

De ugyanígy digitalizáció eszközök kellenek az épületek energetikai optimalizálásához (fűtés, hűtés, világítás stb. intelligens automatizálása).