Pénteken kezdődött meg Oszakában a gazdaságilag legfejlettebb húsz országot tömörítő G20 szervezet legfelsőbb szintű tanácskozása, amelynek legfontosabb témáját a klímavédelem vagy az iráni atomegyezmény mellett a kereskedelmi kérdések adják. A figyelem természetesen elsősorban Donald Trump és Hszi Csin-ping megbeszéléseire irányul az amerikai-kínai kereskedelmi háború kapcsán, de a pénzügyminiszterek találkozóján megállapodás (praktikusan elvi egyetértés) született a globális adórendszerek reformjának szükségességéről is.

A Google hivatalos blogján üdvözölte a "nagyszerű hírt", kiemelve, hogy a vállalat támogatja az új nemzetközi keretrendszer megalkotására irányuló szándékot, ami általánossá és egyértelművé tenné a multinacionális társaságok adóztatását. A Google kormányzati kapcsolatokért felelős elnökhelyettese, Karan Bhatia neve alatt közzétett posztban egy nagy rakás közhely mellett arról írnak, hogy ideje fejleszteni a rendszert az adóbevételek jobb elosztásának érdekében, ami jelenleg államközi egyezményekre és az előállítás, nem pedig a fogyasztás (vagyis a bevételek képződésének) helye szerinti terhelésre épül.

A Google a bejegyzésben ismét reagált az adózási gyakorlatait érő kritikákra, sokadjára is elismételve, hogy általánosságban ott és annyi adót fizetnek, ahol és amennyit kell. Ennek alapján a társaság az elmúlt 10 évben globálisan 23 százalékos adómértékkel működött, ami nagyjából megfelel az OECD országok 23,7 százalékos átlagos kötelező szintjének. A Google azt is megjegyzi, hogy ennek legnagyobb részét üzleti tevékenységének központjában, az Egyesült Államokban fizeti be, ahol legtöbb termékét és szolgáltatását fejleszti.

Így vagy úgy, de már ők is támogatják

A bejegyzés szerint ez jellemző a többi amerikai multira is, ahogy német, brit, francia vagy japán vállalatok is odahaza fizetik be a legtöbb társasági adót. A posztban ugyanakkor a vállalati adók fontosságát hangsúlyozzák azoknak az országoknak vagy közösségeknek a szempontjából, ahol a társaságok tényleges üzleti tevékenységüket végzik, és ennek alapján a Google is szívesebben látna egy olyan adózási környezetet, amit az emberek méltányosnak és megfelelőnek tartanak.

A Google természetesen nem valamilyen filantróp pálforduláson megy éppen keresztül, a felhívásban megmagyarázza, hogy miért lett hirtelen nagy támogatója a világos, a termékek és szolgáltatások megvásárlásának helyén befizetendő adóknak. A cég álláspontja szerint egy átfogó és részletes multilaterális megállapodás nélkül fennáll a veszélye, hogy a külföldi társaságokat egyre többfelé egyoldalú és diszkriminatív szabályozásoknak vetik alá – vagyis (saját fordításunkban) a kiskapukat ellensúlyozó büntető terhek fényében a Google is elkezdte támogatni egy általánosan érvényes, sokkal igazságosabb keretrendszer ötletét.

Abban persze teljesen igaza van az online cégóriásnak, hogy a feltételek romlását eredményező adóztatási verseny kedvezőtlen üzleti környezetet teremt, gátolja a határokon átnyúló befektetéseket, és általában akadályozza a gazdaság növekedését – mint ahogy azzal is nehéz vitatkozni, hogy a digitalizációval szükségessé vált az aktuális szabályozás reformja, ami már nem csak a technológiai szektort érinti. Az új megközelítés egyik lényeges célja a bizalom helyreállítása nemzetközi adórendszerben, ami az üzlet és a befektetések felpörgetésének feltétele.

Az állami ügyeskedést is megnehezítenék

Az amerikai, német és más országokból érkező javaslatokat követően a G20-as pénzügyminiszterek egyébként elfogadták azokat a javaslatokat, amelyek nyomán a Google, a Facebook és a többi technológiai óriáscég összességében több adót fizetne a jelenleginél – az a cégek számára azonban egyre inkább a kisebbik rossznak számít, ha az alternatívát a helyi kormányzatok által majdhogynem ötletszerűen kivetett, önkényesen meghatározott különadók és büntetések jelentik.

A G20-as tanácskozásról kiadott, erre vonatkozó közlemény alapján a tagok megállapodtak egy közös szabályozási keretrendszer felállításában, hogy bezárják azokat a kiskapukat, amelyeken keresztül multik offsore cégekbe forgathatják a nyereségüket, és ezzel nagyságrendekkel kevesebb adót fizessenek ahhoz képest, mintha az eredeti helyszínen számoltak volna el a profittal. Az ilyen típusú trükközés különösen feltűnő a digitális iparágakban, ahol sok termék és szolgáltatás esetében a hagyományos fogalmak amúgy sem mindig alkalmazhatók könnyen.

A közlemény szerint az új rendszer tervezése akár jövőre a gyakorlati megvalósítás szakaszába léphet, és nem csak a multinacionális vállalatokat sarcolná meg jobban és egyenletesebben, de megnehezítené Írország és a hasonló szereplők dolgát is, amelyek az extrém alacsony társasági adókkal csábítják magukhoz a külföldi cégek közvetlen befektetéseit.