A Google vezérigazgatója, Sundar Pichai a Nikkei csütörtöki interjújában beszélt róla, hogy a jövőben akár nukleáris energiával is táplálhatják majd a vállalat energiaigényes MI-adatközpontjait. A technológiai óriás mesterségesintelligencia-projektjei olyan többletfogyasztással járnak, amelynek kielégítésére az egyik lehetséges megoldás az atomerőművekből származó áram felhasználása lenne, mivel a Google továbbra is olyan energiaforrásokat keres, amelyekkel nem kerül távolabb a nulla károsanyag-kibocsátás eléréséről szóló céljaitól.

Korábban 2030-ra tűzték ki a zéró nettó kibocsátás megvalósítását a társaság összes tevékenységére vonatkozóan, amit Pichai most is "nagyon ambiciózus célnak" nevezett, különösen, hogy "az MI-szolgáltatásokba való befektetések pályája" az elvégzendő feladatok nagyságrendjére is hatással van. A Google ezért nem csak a nap- és hőenergia frontján tervez további beruházásokat, hanem olyan technológiákat is vizsgál, mint a kis méretű, moduláris atomreaktorok – bár nem közölte, hogy ezeket mikor és milyen formában állítanák üzembe.

Végül mindenki ide lyukad ki

A Business Insider riportja ezzelkapcsolatban felidézi a Google tavaly szeptemberében kiadott anyagát, amelyben a "tiszta energiatechnológiákba", így például a geotermikus energiába és a hidrogén alapú energiarendszerekbe való befektetéseket taglalja "az elektromos hálózat szén-dioxid-mentesítésének felgyorsításához". Az atomenergia ebben az összefüggésben azért kiemelt téma, mert korábban már az Amazon vagy a Microsoft is elindult ebbe az irányba, hogy biztosítsa egyre magasabb összfogyasztású adatközpontjainak energiaellátását.

Július elején mi is beszámoltunk a Google legújabb környezetvédelmi jelentéséről, amelyben a legfontosabb számok nem éppen a 2030-as karbonsemlegesség felé mutattak. Ennek oka pedig elsősorban a számításintenzív MI-folyamatokat kiszolgáló újabb és újabb szerverfarmok üzembe állítása, ami nemcsak drága, de elképesztően energia- és vízigényes dolog. Mint kiderült, az üvegházhatású gázok kibocsátása 13 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet a Google-nél, 2019-hez képest pedig majdnem másfélszeresére növekedett.