A negyedik ipari forradalom a mezőgazdaságba is begyűrűzött. De hogyan néz ki a mezőgazdaság 4.0, ami fenntartható élelmiszertermelést ígér?

Így működik a jövő farmja. A termőterület talajában bizonyos sűrűséggel szenzorokat helyeznek, melyek mérik a talaj nedvességtartalmát, tápanyag-ellátottságát, hőmérsékletét stb. A növekedésnek induló kultúrnövényeket, többek között a levélzet nitrogénellátottságát is szenzorok figyelik. A speciális érzékelők a mért adatokat automatikusan továbbítják egy felhős rendszerbe, ahol megtörténik az elemzésük. A termelő lehívhatja az eredményt a telefonjára, számítógépére vagy közvetlenül a munkagépek fedélzeti egységére, amely az elemzés ajánlása alapján automatikusan adagolja a vetőmagot, a műtrágyát vagy a növényvédő szert.

Ez bizonyos helyeken már nem a jövő, hanem a jelen. Miközben ugyanis a világ leginkább az ipar digitalizációjáról, ipar 4.0-ról beszél, a mezőgazdaság a surranópályán öles léptekkel előz. Az agráriumban is zajlik ugyanis egy digitális forradalom, amely megoldás ígér arra a már érzékelhető problémára, hogy miközben nő a Föld népessége, csökken a termelésbe bevonható terület, és az ökológiai kihívások (globális felmelegedés) egyre kiszámíthatatlanabbá teszik az élelmiszertermelést. Úgy kell tehát növelni a mezőgazdaság termelékenységet, hogy közben csökkenjen a környezetszennyezés és a termeléssel járó szén-dioxid-kibocsátás.

Azt, hogy a digitalizáció milyen tempóban foglalja el a mezőgazdaságot, jól mutatja a Research and Market egy tavalyi kutatása. 2018-ban a mezőgazdasági robotok globális piaca 4,1 milliárd dollár volt, ami 2024-re meghaladhatja a 10 milliárd dollárt. És ez a digitális vagy precíziós mezőgazdaság csak egy, bár nagyon fontos szegmense.

A fenntartható mezőgazdaságot egyre inkább digitális ökoszisztémaként lehet elképzelni, amelyben autonóm drónok és munkagépek, szenzorok és felhős rendszerek folyamatos kapcsolatán alapul a termelés a vetéstől a betakarításig. Az állattenyésztésben az állatok élettani adatait figyelő szenzoroktól a robot fejőgépekig szintén technológiák sora segíti, hogy javuljon a gazdálkodás hatékonysága, ugyanakkor csökkenjen a környezeti terhelés.

Egyelőre a fejlett gazdaságok kiváltsága

A mezőgazdaságban a hatékonyság látványosan összefügg a fenntarthatósággal: ha adatgyűjtéssel pontosan meg lehet határozni például a növények állapotát, pontosabban lehet adagolni a műtrágyát, a növényvédő szereket, öntözésnél a szükséges vízmennyiséget. Ezzel egyszerre lehet csökkenteni a környezeti terhelést és a gazdálkodás költségeit.

Ehhez azonban pénz kell. Pontosabban: nagyon sok pénz kell, ami még a fejlett országokban is probléma. (Afrikában, ami néhány évtizeden belül a Föld legnépesebb kontinense lehet, már az is nagy előrelépés, ha például egy Uberhez hasonló rendszerben a termelők a hatékonyságot növelő gépekhez jutnak.)
 

Szenzorok a talajban, szenzorok a növények között – a termelő kezében pedig a döntéstámogató dashboard


Egy német digitalizációs szervezet, a BitKom április végén publikált egy kutatási anyagot a német mezőgazdaság digitalizációs szintjéről. A felmérés szerint a német gazdálkodók négyötöde használ valamilyen digitalizációs technológiát, főleg GPS-vezérlésű autonóm munkagépeket. A továbblépést azonban akadályozza a megfelelő szakemberek hiánya, erre a gazdálkodók közel fele panaszkodott (ez más országokban is probléma, amit például Kanadában úgy próbálnak orvosolni, hogy egy mezőgazdasági főiskola célzott "techgronómus" képzést indított). A német gazdák ötöde szerint az ilyen digitalizációs beruházásoknak egyébként túl nagy a kockázata: drága, és egyelőre alacsony a (rövid távú) megtérülés valószínűsége.

Itt sem a vas, hanem az adat lesz a kulcs

Az akadályozó tényezők ellenére a kézi munkafolyamatokat kiváltó robotok egyre jobban terjednek. A továbblépéshez azonban valami más is kell: az adat. A mezőgazdaságnak azonban van egy speciális tulajdonsága az iparhoz képest. Az igazi értéket ugyanis a különböző, sokszor egymással konkuráló gazdaságokból származó adatok összessége jelenti. Ehhez egységesen kell kezelni más-más tulajdonos birtokában lévő területeket, ami csak nagyobb területi kooperáció lévén valósulhat meg. Ezt a mezőgazdasági vállalkozók is egyre inkább bellátják. A több adat több tudást jelent, ami minden együttműködőnek gyümölcsözőbb, mintha csak saját adataira támaszkodna.

Az ehhez szükséges infrastruktúrát – mind az adatgyűjtés, mind a -feldolgozás oldalán – regionális kooperációban kellene megvalósítani. Ezért a mezőgazdaságban is kulcsszó lesz a konnektivitás, amikor konkurens gazdasági egységek és fizikailag egymástól távoli eszközök (szenzorok, felhős rendszerek, munkagépek) kapcsolódnak egymáshoz. Az együttműködés fontosságát egyébként a fentebb említett BitKon-kutatás is kimutatta: a válaszadók elsöprő többsége hajlandó lenne részt venni egy olyan adatszolgáltatási rendszerben, amelynek végső eredménye a hatékonyságnövelés.

Egyre komolyabb ágazat lesz az agtech

A digitalizációs törekvések létrehozták a mezőgazdaság fintechjeit, csak ezeket a startupokat agtecheknek (agriculture technology) hívják. Tanulságos képet ad az agtech világáról, illetve a fejlődési irányokról a StartupCity egy összeállítása a legígéretesebb agtech cégekről.

Ha leszámítjuk azokat az indulókat, melyek az Amerikában felfutó legális marihuánatermesztéssel és -értékesítéssel kapcsolatban álltak elő valami világmegváltóval, a tizenötös listán jó néhány olyan cég van, amely adatgyűjtéssel és -elemzéssel foglalkozik, például deep learning vagy mesterséges intelligencia segítségével.

A mezőgazdaságban az adatok fentebb már említett speciális helyzetét jól mutatja a listán szereplő Farmobile cég megoldása. A 2013-ban alapított startup abból indult ki, hogy a gazdálkodók egymással megosztott adatai és az azokból kinyerhető információk jelentik az igazi értéket. Ehhez standardizált adatformátumra van szükség, és épp ezt biztosítja a startup szolgáltatása, igaz, egyelőre csak a munkagép-flotta üzemeltetéséhez. Az egységes formátumra hozott adatok elemzése segít az erőforrások optimalizálásában, az alapvető költségtényezők tervezésében, összességében a pontosabb tervezésben és a kockázatok felmérésében és kezelésében.
 

A drónok alkalmazásának egy módja egy agtech cég reklámfilmjében


Az adat az alapja az ún. precíziós gazdálkodásnak, azaz a termőföld "helyspecifikus" kezelésének is. Ezzel lehet egészen kis léptékben, például 10×10 méteres egységenként hozzáigazítani a talajművelést – a szántástól a trágyázáson át az öntözésig – a termőföld jellemzőihez, amivel drasztikusan csökkenthető a kijuttatott kemikáliák mennyisége.

A robotika is egyre fontosabb szerepet kap a kézimunka-igényes termelésben. Vannak kísérletek például arra, hogy a legtöbb emberi munkát igénylő zöldségtermesztést automatizálják a vetőmagok kijuttatásától a gyomtalanításon át a betakarításig. A fejlett képfelismerő technológiák révén akár az is megoldható, hogy a robotok felismerjék a gyümölcsök, zöldségek érettségét, és csak az érett terményt takarítsák be.

Bár mindezek ígéretes technológiák, egyelőre csak a legtőkeerősebb mezőgazdasági vállalkozások kockáztatják meg a bevezetésüket. Ezek a technológiák ugyanis egyelőre jóval nagyobb befektetést kívánnak, mint a hagyományosak, miközben a BitKon kutatása szerint a gazdálkodók az IT-biztonsági kockázatoktól is tartanak.

Cloud & big data

Közelít az 1000 milliárdhoz a kínai Amazon

Az Alibaba sok szempontból hasonlít amerikai vetélytársára, ám lényeges különbségek is akadnak az üzleti modelljükben.
 
Hirdetés

Van olyan tanácsadó, aki pénzt hoz?!

Pedig külső szemlélőként csak annyit mutat meg, hogy miből van hiány és miből van fölösleg. Ám ha szoftverlicencekről van szó, ez százmilliókat is érhet – megtakarításban.

Elvben mindenki egyetért azzal, hogy egy vállalat informatikája optimális méretű és működésű kell legyen. A helyes arányok megtalálása azonban nehéz, különösen a szoftvereknél.

a melléklet támogatója az IPR-Insights

Nem általában a távmunkáé, hanem a mostani tipikus távmunka-helyzeteké. A szervezetek arra nem voltak felkészülve, hogy mindenki otthonról dolgozik.

Alapjaiban kell megújítani a biztonságról kialakított felfogásunkat

Tavaly január végétől megszűnt a Java SE 8 ingyenes frissítése, és a Java SE 11 sem használható ingyenesen üzleti célra. Tanácsok azoknak, akik még nem találtak megoldást. Hegedüs Tamás (IPR-Insights) írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizenegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2020 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.