A drónok és a szenzortechnológiák elterjedésével Ausztráliában az egyre robotizáltabb mezőgazdasági vállalkozások már a pénzügyi vagy az e-kereskedelmi szektorral versenyeznek a szakemberekért.
Hirdetés
 

Lassan önálló rovatot nyithatnánk az ausztrál mezőgazdasággal kapcsolatos híreknek, de mit tegyünk, ha folyamatosan a Föld túlsó oldaláról érkeznek a legérdekesebb hírek az információtechnológia vagy a robotika ilyen irányú felhasználásairól. Az elmúlt hónapokban beszámolhattunk például a gépesített terelőkutya fejlesztéséről, amely jórészt autonóm módon hajtja az állatokat és monitorozhatja a jószág állapotát, de azt is képes felmérni, hogy aktuálisan melyik terület biztosítja a legjobb körülményeket a legeltetéshez.

Van hozzá állami stratégiájuk is

Queensland állam kormányzata is nemrég léptetett életbe új szabályozást, amely lehetővé teszi az "innovatív légi permetező technológiák", vagyis a mezőgazdasági drónok használatát a növényvédelemben. Az ausztrálok amúgy is tavaly szeptemberben enyhítettek a drónok szabályozásán, és azóta vizsga, regisztráció vagy biztosítás nélkül röptethetők a legfeljebb 2 kilogrammos tömegű röppentyűk. (Magyarországon az előző év végén tettek közzé egy rendelettervezetet, amely egyáltalán meghatározza a drón fogalmát.)

Az állam mindemellett dollármilliókkal támogatja azt a drónok alkalmazását vizsgáló projektet, amely a mezőgazdaságban, a bányászatban vagy éppen a környezetvédelmben próbálja meghatározni a drónok szerepét. Ugyancsak szerepet vállal abban a több száz milliós kezdeményezésben, amelyben a Boeinggel, a Shell helyi gázkitermelő egységével és a Telstra mobilszolgáltatóval együtt fejleszti távoli megfigyelést, az infrastrukturális eszközök vizsgálatát és a döntéstámogatáshoz szükséges adatok közvetítését.

A Reuters most külön összefoglalót szentelt annak a máskülönben világszerte is többé-kevésbé tapasztalható jelenségnek, hogy az ausztrál mezőgazdaság egyre nagyobb arányban szívja fel a technológiailag képzett végzősöket, plusz a mérnökök és informatikusok számára is egyre vonzóbbá válik a mezőgazdasági felhasználások fejlesztése. A folyamat hajtóereje, hogy az ausztrálok mind nagyobb arányban támaszkodnak a csúcstechnológiára annak érdekében, hogy a földművelés és az állattartás hatékonyabbá tételével Ázsia éléskamrájává formálják az országot.

Az ambiciózus elképzelésekről sokat elmond, hogy a termőföldek külföldi tulajdonba kerülését nehezítő rendelkezések, bár eredetileg a kínai cégek nyomulását lennének hivatottak megakadályozni, mára olyan szempontból is érdekessé váltak, hogy amerikai és kanadai nyugdíjalapok kezdenek részesedéseket vásárolni az ausztrál mezőgazdasági társaságokban.

A menő szektorokkal versenyeznek

A drónok és a szenzortechnológiák elterjedése a hírügynökség beszámolója szerint az idén már azt eredményezi, hogy a mezőgazdasági vállalkozások a korábbiaknál sokkal könnyebben csábítják magukhoz a műszaki és tudományos végzettségű szakembereket, ahogy a legújabb generáció szemében megváltozott a távoli farmokon végzett munkáról élő, nem túl pozitív kép. Mivel ma már Ausztrália világszerte is az elsők között van a robotok kültéri felhasználásában, az ország jelenleg is 4 milliárd dolláros mezőgazdasági technológiai ipara igen gyors fejlődésen megy keresztül.

Ez a mezőgazdasági munkaerő-közvetítésre specializálódott Rimfire Resources adatai szerint abban is megnyilvánul, hogy tavaly már a negyedével nőtt az ilyen irányú álláshirdetések száma a korábbi három év átlagáhot képest. Ezzel párhuzamosan az egyetemeken sorra jelennek meg a mezőgazdasággal kapcsolatos tudományos szakok, amelyekre elkezdtek áramlani az olyan hallgatók is, akik egyáltalán nem rendelkeznek a földműveléshez kapcsolódó háttérrel, de szakmai kihívást és karrierlehetőséget látnak például a mezőgazdasági robotikában.

A Reuters összeállításában megszólalók szerint az agro-tech vállalkozások már a légi vagy szárazföldi járműgyártókkal, a pénzügyi, egészségügyi vagy akár e-kereskedelmi cégekkel versenyeznek a szakemberekért. Ez nem csak az anyagi juttatások vonzóbbá tételére vonatkozik, hanem összességében a gondolkodásmódjuk változásával is jár: a pozíciók helyett egyre inkább a tehetségekre fókuszálnak, és már a mezőgazdaságban is előfordul, hogy azelőtt toboroznak tehetséges specialistákat, mielőtt egy-egy üzlet ténylegesen beindult volna.

Közösség & HR

Le kell-e mondani a távmunkázóknak a céges karrierről?

Ha valaki nem szeretne élete végéig a céges hierarchia alján maradni, nehéz helyzetben lesz, ha a távmunkát választja – vélik egyes szervezetfejlesztési szakértők.
 
A biztonság kiszervezéséhez komoly bizalmi tőke kell, ami lassan épül fel, de tartósabb is, mint a betyárbecsület.

a melléklet támogatója a Euro One

Hirdetés

Így érdemes kialakítani a biztonságfelügyeletet

A jó példákért nem kell messze menni. Az alábbiakban csupa magyarországi bevált gyakorlat következik.

Nem általában a távmunkáé, hanem a mostani tipikus távmunka-helyzeteké. A szervezetek arra nem voltak felkészülve, hogy mindenki otthonról dolgozik.

Alapjaiban kell megújítani a biztonságról kialakított felfogásunkat

Mi köze az IBM licencszerződések apró betűs kitételeinek ahhoz, hogy a Microsoft Windows Server 2008 életciklusának végéhez ér? Rogányi Dániel (IPR-Insights) írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizenegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2020 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.