A Trump-kormányzat azért aggódik, mert egyre több országban hoznak álláspontja szerint olyan diszkriminatív intézkedéseket, melyek kifejezetten amerikai vállalatokat céloznak.

Donald Trumpnak egyre nagyobb szüksége van valamilyen témára, amellyel kicsit kozmetikázhatja az utóbbi időben leromló népszerűségi adatait. Az újraválasztásában reménykedő amerikai elnök ugyanis sem a koronavírussal kapcsolatos kommunikációjában, sem a rendőrségi brutalitás áldozatává vált George Floyd miatt fellángoló tiltakozási hullám kezelésében nem jeleskedett. Az amerikai vállalatokat ért külföldi sérelmek megtorlását viszont elég jól lehet tálalni a médiában. Indítottak is a héten egy nagyszabású vizsgálatot a témában.

Egyszerűbb leírni, hogy kit nem vizsgálnak

Az USA kereskedelmi ügyekkel foglalkozó kormányhivatalának (Office of the United States Trade Representative) képviselője tegnap jelezte, hogy Trump elnök azért aggódik, mert egyes kereskedelmi partnerek olyan adózási jogszabályokat hoztak, vagy ilyenek bevezetését fontolgatják, melyek méltánytalan módon céloznak amerikai vállalatokat. A kormányhivatal vezetője világossá tette, hogy készek minden rendelkezésre álló eszközzel megvédeni az amerikai cégeket az ilyen jellegű diszkriminációtól.

A vizsgálat alá vont országok között van Ausztria, Brazília, a Cseh Köztársaság, India, Indonézia, Nagy-Britannia, Olaszország, Spanyolország, Törökország, illetőleg maga az Európai Unió is. A kereskedelmi ügynökség az érintett országok kormányzatával konzultációt kezdeményezett az ügyben. A most megnevezett országok közül többel kapcsolatban egyébként már régebb óta tartanak a vizsgálatok.

Kemény falat

A lista hosszábból jól látszik, hogy a világban egyre több helyen kezdik megelégelni azt a gyakorlatot, miszerint a nagy internetes vállalkozások a helyben keletkező bevételeiket könyvelési trükkökkel szinte teljesen kivonják az adott ország adózási rendszeréből, hogy aztán máshol, lényegesen kedvezőbb kondíciókkal transzformálják adózás utáni nyereséggé a forgalmat.

A digitális adóztatás azonban igen kényes téma, hiszen ez a piac helyzetéből adódóan elsősorban valóban az Egyesült Államokban bejegyzett vállalatokat, jelesül és leginkább a Facebookot és a Google anyavállalataként funkcionáló Alphabetet érinti.

Éppen ezért az USA kormánya már a korábbi esetekben is megmutatta, hogy nem tartózkodik a nagyon kemény eszközök bevezetésétől sem érdekei védelmében. Ezt például a franciák is megtapasztalhatták, amikor nem várva az egyre húzódó közös EU-s álláspont kialakítására, saját digitális adózásról szóló törvényt hoztak. Erre amerikai részről 100 százalékos vámteher bevezetésének belengetése volt a válasz, ám a sajtok és borok végül megúszták, mivel a felek végül elnapolták a gazdasági fegyverek elsütését.

Az év elején ugyanis felcsillant a remény valamiféle globális megállapodás tető alá hozására a nemzetközi internetes platformok egységes adóztatásáról. A davosi Világgazdasági Fórum azonban végül maximum annyi eredménnyel zárult, hogy a helyzet nem mérgesedett tovább. Az érintettek januárban abban állapodtak meg, hogy év végéig adnak időt az egyeztetésre a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezeten (OECD) belül. Azóta viszont kirobbant a koronavírus-járvány, ami tovább bonyolítja és időben is hátráltathatja a megállapodást.

Az Unióban átment a magyar modell

Itthon néhány kósza politikai nyilatkozaton kívül a kormányzat eddig nem igazán törte magát azzal kapcsolatban, hogy mondjuk az olasz példát követve megpróbálja tisztességesebb adózási gyakorlatra kényszeríteni a hazai online reklámpiacot is letaroló Facebookot és Google-t. Egy másik magyar jogszabály viszont párhuzamba állítható az amerikaiak által kifogásolt, szerintük diszkriminatív adózási szabályokkal.

Márciusban az Európai Unió bírósága az uniós joggal összeegyeztethetőnek minősítette azokat a különadókat, amiket 2010-ben a távközlési, az energiaipari és a kiskereskedelmi cégekre vetett ki a magyar állam. A bíróság döntése szerint nem sért uniós jogot az árbevételt progresszív módon terhelő különadó, amely elsődlegesen külföldi tulajdonú vállalatokat érint. Az adó bevezetése ugyanis a magyar piacokon legnagyobb árbevétellel rendelkező vállalkozásokat érintik. Csupán a piacok valós gazdasági helyzetét tükrözik, és nem minősülnek az érintett vállalkozásokkal szembeni hátrányos megkülönböztetésnek.

Piaci hírek

A falakon is átlátnak majd az izraeli katonák

Egy új fejlesztés valós időben, az alanyok mozgását is követve azonosítja az "élő objektumokat" a cementen és betonon keresztül.
 
Éltek már vissza a bankkártyaadataival? Ha nem, akkor azt nagy valószínűséggel egy csalásfelderítő rendszernek köszönheti.

a melléklet támogatója a Balasys

A Világgazdasági Fórum figyelmeztetése szerint jelentős szakadék tátong a C-szintű vezetők és az információbiztonságért felelős részlegek helyzetértékelése között.

A járvány üzleti vezetőt csinált a CIO-kból

Az EU Tanácsa szerint összeegyeztethető a backdoor és a biztonság. Az ötlet alapjaiban hibás. Pfeiffer Szilárd fejlesztő, IT-biztonsági szakértő írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizenegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2022 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.