Fontos, az egész Unióra kiható döntést hozott márciusban az Európai Unió bírósága. Összeegyeztethetők az uniós joggal azok a különadók, amiket 2010-ben a távközlési, az energiaipari és a kiskereskedelmi cégekre vetett ki a magyar állam.

A különadók miatt a Tesco és a Vodafone bírósághoz fordult, ami 2018-ban jutott el az Európai Unió Bíróságáig. A bíróság döntése szerint nem sért uniós jogot az árbevételt progresszív módon terhelő különadó, amely elsődlegesen külföldi tulajdonú vállalatokat érint. Az adó bevezetése ugyanis a magyar piacokon legnagyobb árbevétellel rendelkező vállalkozásokat érintik. Csupán a piacok valós gazdasági helyzetét tükrözik, és nem minősülnek az érintett vállalkozásokkal szembeni hátrányos megkülönböztetésnek.

Nem diszkrimináció. Ilyen a piacszerkezet

A két vállalat többek között arra hivatkozva perelte a magyar államot, hogy az adók indokolatlanul hátrányosan különböztették meg a külföldi tulajdonú vállalkozásokat (az adók 95 százalékát a külföldi cégek fizették). A Vodafone érvelése szerint a távközlési piacon a külföldi vállalkozások részesedése valóban magas, 90 százalék fölötti, de például a brit tulajdonú társaságot a progresszív adózás miatt a piaci részesedését jelentősen meghaladó mértékben sújtotta a válságadó.

Az Európai Bíróság indoklása szerint nem a jogalkotó szándékos megkülönböztetése miatt hárultak a terhek jelentősebb részben a külföldi tulajdonú vállalkozásokra, hanem mert ilyen a piacszerkezet. A külföldi szereplők nagyok, magas az árbevételük, a hazai vállalkozások pedig kicsik – és ennek megfelelő az árbevételük is.

Mint a Deloitte emlékeztet rá, a különadókat 2010 októberében vezették be visszamenőleges hatállyal, 2010 januárjától. Ez a kiskereskedelmi és távközlési vállalatok mellett az energiaszektor szereplőit, köztük a Molt is érintette. (Ez utóbbi azért fontos, mert a Mol magyar tulajdonú vállalatnak minősül.) Az adóteher sávosan változott. A távközlési szektorban 100 millió forint árbevételig kaphattak adómentességet a cégek, de 5 milliárd árbevétel fölött már 6,5 százalék volt az adó mértéke.

Több van ebben, mint hogy most ki nyert

A döntés jó a magyar államnak (nem kell visszafizetni a beszedett adót). De van ennél mélyrehatóbb hatása is. A magyar különadók (amilyeneket más EU-s tagállamok is szeretnének bevezetni) szerkezete és az OECD-tagállamok digitális üzleti modelleket terhelő adóterve ugyanis néhány ponton hasonlít. Például utóbbi alapja is az árbevétel, és nem a nyereség lenne, valamint csak bizonyos értékhatár felett kellene alkalmazni.

A Vodafone és a Tesco ügyében hozott bírósági döntés lényegében megteremtette ebben a kérdésben az EU egységes jogi álláspontját. A Deloitte szerint a jövőben az az érvelés sem áll majd meg az EU-s bíróságok előtt, hogy az árbevétel adóztatása nem feltétlenül méltányos.

Mindez segíthet összehozni azt az OECD által szorgalmazott konszenzusos javaslatot, amely biztosítaná, hogy abban az országban lehessen a digitális üzleti modellekből származó bevételeket megadóztatni, ahol azok keletkeztek. A mostani bírósági döntés az EU-t lényegében azonos platformra helyezi. Például megteremti a lehetőségét annak, hogy a globális techcégek kedvenc módszerének, a nyereséggel való trükközésnek elejét vegye, amihez egyébként több uniós tagállam is lelkesen asszisztált.

A két ügyben hozott ítélet miatt az OECD javaslatát is egyszerűbb lesz összehangolni az uniós joggal.

A megoldás messze van

Az érintettek elsősorban az ún. GAFA cégek (Google, Apple, Facebook, Amazon), de természetesen ide lehet sorolni minden, határokon átnyúló (felhő-) szolgáltatást nyújtó céget a Microsofttól a Netflixig, a Revoluttól a Salesforce-ig. Ezek főleg amerikai vállalkozások. Így a megállapodás annak ellenére távoli, hogy GAFA ellen az USA-ban is egyre több politikus lépne fel radikálisan.

De egy ilyen digitális adóra igény lenne az EU-ban -- már csak a pénz miatt is. Paolo Gentiloni, az Európai Bizottság gazdaságért felelős biztosa például a közelmúltban arról beszélt, hogy a járvány miatt kialakult válságot is jobban tudná kezelni az EU, ha be lehetne szedni a digitális üzleti modellekben működő vállalatoktól az adókat. Az OECD és G20 munkacsoportjai a tervek szerint októberben folytatják az egyeztetéseket.