A Facebook kedden tett közzé egy új és a tervek szerint hetente frissülő adatbázist a közösségi oldalon futó, politikai vonatkozású hirdetések összegéről és a hirdetések megrendelőiről. A lista legelső kiadása a májustól summázott adatok alapján több mint negyedmilliárd dollár értékű reklámot tartalmazott. Az adatbázis publikálásával a vállalat elébe menne a szabályozók küszöbön álló fellépésének, miután a küszöbön álló amerikai félidős választások előtt folyamatosan témát jelentenek az ellenőrizhetetlen forrásból származó, a szavazás kimenetelét nyilvánvalóan befolyásoló Facebook-kampányok.

Ahogy nemrég írtuk, a transzparencia ettől még távolról sem teljes, hiszen a Facebook saját azonosítási eljárása mellett továbbra sem közöl érdemi információt a hirdetőiről, akiket egyébként május óta fel is tüntet a politikai rekálmok mellett. Az ExxonMobil nyilván egyből azonosítható lesz már a neve alapján is, de a sosem hallott, amúgy is homályos hátterű megrendelők listázása nem visz közelebb a politikai hirdetések valódi megrendelőihez. Sőt, ahogy az nemrég kiderült, maga az előzetes szűrés sem ér sokat: a Vice magazin egészen primitív módon jutott túl az állítólagos filterezésen.

Nyugalom, a Facebooknál keményen dolgoznak

A lap munkatársai nem tettek egyebet, mint hogy Mike Pence alelnök, a Demokrata Pártot vezető Tom Perez, vagy akár az Iszlám Állam nevében olyan hirdetéseket próbáltak feladni, amelyeket esetenként egy az egyben a korábban már azonosított, az amerikai választások előtt aktív orosz forrásokból vettek át. Ez pedig csont nélkül át is ment a rendszeren, a Facebook jóváhagyta a reklámokat. Bár a Hillary Clinton nevében feladott hirdetéseket visszautasították, ez nem akadályozta meg a Vice újságíróit, hogy ugyanabból a forrásból reklámokat vásároljanak további kamu szervezetek vagy személyek nevében.
 

forrás: Vice News

A Vice természetesen a Facebook véleményére is kíváncsi volt, ahonnan a szokásos maszlagot kapták a célokról és a kezdeti hibák kijavítását célzó kőkemény munkáról. Külön érdekesség, hogy a közösségi oldal szerint külföldi szervezeteknek már egyáltalán nem engedik meg, hogy az amerikai felhasználókat célzó politikai hirdetéseket rendeljenek – ehhez képest, ahogy a fentiekből kiderül, a Vice News simán feladogatta a 2016-os orosz dezinformációs kampányban használt képeket és szövegeket. A Facebook ehhez annyit fűzött hozzá, hogy a szóban forgó képek önmagukban nem sértették az oldal felhasználási szabályait.

A Vice természetesen nem élesítette a hirdetéseket, de erre a befogadás után bármikor lehetősége lett volna. A feladó azonosítására szolgáló "Paid For" funkció viszont, mindennek alapján, semmit sem ér: bár a hirdetések feladásához konkrét azonosításra van szükség (másképpen fizetni is nehéz lenne értük), a megcélzott felhasználók képernyőjén már simán megjelenhet egy másik, akár teljesen fiktív személy vagy szervezet is, mint a politikai reklámok szponzora. Innentől ebben a kérdésben sem nehéz igazat adni Tim Cooknak, az Apple vezérigazgatójának, aki tegnap egy európai adatvédelmi konferencián egyértelműen megfogalmazta: a kimerítő tájékoztatás a megalapozott felhasználói döntések feltétele, minden más megoldás csak blöff az adatgazdaság szereplőinek részéről.