Zsarolóvírusok hada ide, tetemes adatlopási botrányok sora oda, a munkavállók között bőven akadnak olyanok, akik nem aggódják túl a kibertámadásokkal járó kockázatokat.
Hirdetés
 

Az információbiztonsági piacon érdekelt Tessian az Egyesült Királyságban és az USA-ban kérdezett meg mintegy 2000 alkalmazottat, hogy pillanatképet kaphassunk a szervezetek aktuális helyzetéről a biztonsági kultúra témájában. A felmérésről készült jelentés rögtön a lényeggel indít: megdöbbentő különbség látszik a biztonsági vezetők és a többi alkalmazott nézetei, hozzáállása között.

Az persze nem érhetett senkit meglepetésként, hogy a kibervédelemért (és általában az informatikai rendszerekért) felelős szakemberek tisztában vannak a veszélyekkel és kockázatokkal, ezért ennek megfelelő óvatossággal állnak hozzá minden, biztonságot érintő feladathoz. Például a megkérdezett nagyjából 500 informatikai és biztonsági vezető (CIO és CISO) közül szinte kivétel nélkül mindenki (99%) egyetértett azzal, hogy az erős biztonsági kultúra fontos a szervezet megfelelő szintű biztonsági képességének fenntartásában.

Utóbbit viszont elég nehéz lesz elérni, ha a "civil" dolgozók válaszait nézzük. Beszédes adat, miszerint utóbbiak közül mindössze 39 százalék jelentene nagy valószínűséggel egy biztonsági incidenst. Arra a kérdésre, hogy miért nem jelentenének egy ilyen esetet, az alkalmazottak 42 százaléka azt válaszolta, hogy nem tudná, hogy egyáltalán okozott-e incidenst, 25 százalék pedig azt mondta, hogy egyszerűen nem érdekli annyira a kiberbiztonság, hogy említést tegyen róla.

Érdekes módon a biztonságtudatosság némileg javul, ha a dolgozó kilép az irodából. Az alkalmazottak 20 százaléka mondta azt, hogy a munkahelyén nem törődik a kiberbiztonsággal, ugyanakkor ugyanezt a kérdést már csak valamivel több mint 10 százalék tartja hanyagolhatónak, ha a magánéletéről van szó.

Vágyak és valóság

Visszatérve az informatikai és biztonsági vezetőkre, náluk sem teljesen tiszta a helyzet. Például annak ellenére, hogy szervezetük biztonságát átlagosan 8-ra értékelték a maximális 10-ből, a kutatásba bevont szervezetek háromnegyedénél történt biztonsági incidens az elmúlt 12 hónapban. Az is érdekes, hogy a biztonsági vezetők 80 százaléka szerint az incidensek jelentésére megbízható visszajelzési rendszer van érvényben a cégüknék, miközben a dolgozóktól érkező fentebbi válaszokból az derül ki, hogy ez a gyakorlatban egyáltalán nem működik.

A biztonsági vezetők közel fele szerint a helyzeten leginkább képzéssel lehetne javítani. Más kérdés, hogy erről az oktatandó kollégák már nem feltétlenül vannak meggyőzve. A dolgozók mindössze 28 százaléka értékelte pozitívan a biztonságtudatossággal kapcsolatos fejtágításokat. Ennél pedig alig valamivel több azok aránya, akik állítják, hogy az ilyen programokon teljes figyelemmel vannak jelen (36%). A munkavállalók ötöde meg simán elblicceli a foglalkozásokat.

Fiatalság, bolondság

A válaszok alapján éles különbségek rajzolódnak ki a kiberbiztonsági kultúra megítélésében az egyes generációk között, és ebben az összevetésben az idősebb kollégáknak jár a dícséret. A legfiatalabb generációt (18-24 évesek) majdnem háromszor nagyobb arányban irritálják a kiberbiztonsági gyakorlatok, mint a legidősebb munkavállalói korosztályt (55+ évesek). Utóbbiak ráadásul négyszer nagyobb valószínűséggel értik meg világosan a szervezetnél alkalmazott kiberbiztonsági irányelveket, és ötször nagyobb valószínűséggel követik is az ezekben megfogalmazott szabályokat, eljárásokat.

Végül az sem a fiatalabb korosztályt dícséri, hogy körükben sokkal kevesebb munkavállalót zavar a jelszavak újrafelhasználása, a vállalati adatok kiszivárgása, vagy éppen az ismeretlen forrásból származó csatolmányok megnyitása.

Biztonság

Ipari fokozatba kapcsolhat idén Musk agyimplantátumos cége

A techmilliárdos tulajdonos által vázolt tervek szerint az agy-számítógép interfészek gyártási volumenének emelését a beültetéshez szükséges sebészeti eljárás automatizálásával egészítenék ki a Neuralinknél.
 
Hirdetés

Az ötlettől az értékteremtésig – a gépi tanulási pipeline szerepe az adattudományi működésben

A jó adatok önmagukban még nem elegendők: a modellek csak akkor működnek megbízhatóan, ha egy átlátható, automatizált és reprodukálható környezetben futnak. A gépi tanulási pipeline-ok éppen ezt a technológiai hátteret teremtik meg.

Sok szervezet adatvezéreltnek tartja magát, mert van BI rendszere és heti dashboardja. A valóságban azonban ennél többről van szó; a kérdés ugyanis nem az, hogy van-e elég adat, hanem, hogy mennyire jól használják a döntések meghozatalához.

a melléklet támogatója a One Solutions

EGY NAPBA SŰRÍTÜNK MINDENT, AMIT MA EGY PROJEKTMENEDZSERNEK TUDNIA KELL!

Ütős esettanulmányok AI-ról, agilitásról, csapattopológiáról. Folyamatos programok három teremben és egy közösségi térben: exkluzív információk, előadások, interaktív workshopok, networking, tapasztalatcsere.

2026.03.10. UP Rendezvénytér

RÉSZLETEK »

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2025 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.