Berlinben telepítette első 5G-s antennáit a Deutsche Telekom (DT). A német távközlési nagyvállalat ezekre az antennákra építve Európában elsőként hozott létre valós 5G-s kapcsolatot, egy a kiterjesztett valóságra (AR) és virtuális valóságra (VR) építő szimulációs autós tesztpályán. A szabványosítás előtti 5G New Radio (NR) megoldásnak megfelelő rendszer a 3,7 gigaherzes spektrumban másodpercenként akár 2 gigabit/s sebességgel és mindössze 3 milliszekundum késleltetéssel működik.

Így lehet az AR-megjelenítőből okosszemüveg

Az AR szemüveggel további valós idejű információkhoz lehet jutni az adatok keletkezésének közelében lévő felhőből, vagyis az edge cloudból. Ez utóbbira a válaszidő lerövidítése miatt van szükség. Az AR szemüveg ma még szinte bukósisak méretű, de a DT elképzelései szerint a technológia már a nem túl távoli jövőben beköltözhet a hagyományos szemüvegekhez jobban hasonlító okos szemüvegekbe is.

"Élőben mutathatjuk be az 5G-t itt, Berlin kellős közepén, három évvel a technológia 2020-ra tervezett globális bevezetése előtt" – mondta Claudia Nemat, a Deutsche Telekom technológiáért és innovációért felelős vezetője, a sajtónak tartott bemutatón. A vezető mszerint az 5G-re váltás, elengedhetetlen a gazdaság sikeres digitalizációjához, és nem hasonlítható a korábbi mobilos generációváltásokhoz. Ebben már sokkal szorosabb lesz a mobil és a vezetékes hálózatok együttműködése. Csak utóbbira, vagyis az optikai hálózat bővítésére jelenleg és a következő években mintegy 5 milliárd eurót kíván fordítani a DT.
 

A különbségek egyfelől az adatátviteli sebességre vonatkoznak, amelyet az 5G esetében már több gigabit/s-os tartományban van, de  változnak a kommunikációba bevont szereplők is. A dolgok internete (IoT) miatt fontos szerepet kap ugyanis a gép-gép közötti kommunikáció, amihez masszív keskenysávú IoT hálózati fejlesztésekre van szükség. Ez a DT-n belül elsőként Németországban és Hollandiában fejeződik be, a második körbe került hat ország között Magyarország is ott van. Változik az 5G hálózati kommunikációja is, a működtetéséhez szükséges számítási teljesítmény a már említett edge cloudokba költözik.

Átgondolt frekvenciapolitikára van szükség

A sikeres generációváltáshoz további frekvenciákra is szükség van, Jó lenne, ha a spektrumok értékesítését a kormányok nem a költségvetési hiányok betömésére használnák – mondta Nemat.

Az 5G technológiával kompatibilis készülékek ma még többnyire a tervezés fázisában vannak, de a fejlődés gyors, amire a technológiai vezető azt hozta fel példaként, hogy a kétantennás készülékek után csupán három évnek kellett eltelnie, hogy megjelenjenek négyantennás prototípusok, amelyekkel jobban ki lehet használni a megnövekedett adatátviteli sebességet. Emellett persze új, üzletileg megalapozott felhasználási területek is kellenek az 5G-hez.

A hálózatbővítési ütemtervről Bruno Jacobfeuerborn, a Deutsche Telekom műszaki vezérigazgató-helyettese beszélt. Akkor indulhat meg igazán a hálózatbővítés, amikor véglegesítik az 5G New Radio szabványt – ez várhatóan már az év végére megtörténik.
 

A Deutsche Telekom nemrég indította el a Low Latency Prototyping Programot a berlini és krakkói innovációs központjában, hogy segítse új alkalmazások fejlesztését 5G-re. A berlini központban ipari célú és közösségi felhasználású robotok programozásával foglalkoznak. A központ egyik vezetője lapunknak elmondta, hogy a programba a jövőben külső innovátorok is beszállhatnak egy olyan jellegű üzleti modell kereteiben, amit az Apple is alkalmaz az Appstore-nál.

Az ipari alkalmazásokat a DT már teszteli a hamburgi kikötőben. Első körben a forgalomirányítási adatok, valamint a közlekedési lámpák irányítására és felügyeletére használják a rendszert.

De ki fizeti a révészt?

Európa más tájain is lázasan készülnek a szolgáltatók a 5G-re. A DT berlini bemutatója előtti napon Lisszabonban tartotta a távközlési szakma a Connected Europe konferenciát, melyen több előadó is megfogalmazott aggályokat  a fejlesztések finanszírozásával kapcsolatban.

A Portugal Telecom technológiai igazgatója, Alexandre Fonseca például arról beszélt, hogy vállalata készen áll az 5G-re. A fejlesztések azonban nagyon nagy összegeket emésztenek fel. A portugál vállalat intenzíven fejleszti az optikai hálózatát, de vannak nem technológiai jellegű kihívások is, amik az átállással járnak. Mindezeket figyelembe véve a technológiai igazgató kétségesnek tartotta, hogy reálisak az Európai Unió 5G-vel kapcsolatos tervei, például az az előírás, hogy 2020-ban már minden tagállam legalább egy nagyvárosában működjön élesben 5G hálózat.

Ez nehezen lesz finanszírozható, szerencsés lenne előbb amortizálni a 4G-s befektetéseket. Különösen annak fényében, hogy szerinte az 5G-hez szükséges további spektrumok megszerzése nagy terhet fog róni a szolgáltatókra.

A Tele2 vezérigazgatója, Allison Kirkby főként Svédországban és a balti-államokban tartja viszonylag zökkenőmentesen megvalósíthatónak a brüsszeli terveket, ahol már most is nagyon sűrű az optikai hálózat. De még ott is kérdés, hogy hol lesznek azok a felhasználási területek, amelyek ezeket a jelentős befektetéseket igazolják.

Újabb konszolidációs hullám a láthatáron

A Telefónica technológiai igazgatója, Enrique Blanco Nadales azt mondta ezzel kapcsolatban, hogy az ipari szereplőknek is aktivizálódniuk kell az új felhasználási területek megtalálásában, mert az 5G nem egyszerűen antennaváltást jelent. A spanyol szolgáltató például erőteljesen elindult a hálózatának a felhősítése, a masszív edge computing képességek kialakítása irányába.

Nadales szerint egyébként lesznek technikai kihívások is, amit elsősorban az IoT eszközök áradata jelent majd. A 4G hálózat négyzetkilométerenként 55 ezer IoT szenzort bír el, miközben hamarosan akár egymillió is lehet egy ekkora területen. Ez a bázisállomások számát is befolyásolja. Jelenleg a Telefónicának például 150 ezer bázisállomása van, de az 5G hálózathoz a tízszeresére lesz szükség.

Az intenzív fejlesztések kapcsán a Tele2 vezérigazgatója elővett egy régi lemezt is: nem igazán lesz értelme országonként négy különálló mobilhálózatot fenntartani, a felhőtechnológia, a hálózatmegosztás mellett a további piaci konszolidáció is szóba jöhet. Ennek kapcsán újra lendületet kaphat a hálózatmegosztás.