A Daimler AG szeptember elején jelentette be, hogy megkezdte önvezető teherszállító járműveinek tesztjét az amerikai Virginia államban. A munkában már a Torc Robotics nevű startup is részt vesz, amelyben a Daimler idén márciusban vásárolt többségi részesedést. A 2005 óta működő Torc a Daimler Trucks North America (DTNA) akkori közlemnye szerint az egyik legnagyobb tapasztalattal rendelkező cég a közlekedési eszközök automatizálásában, amely praktikusan közelítette meg a fejlesztések piacosításának lehetőségeit, és felhasználásra kész technológiákkal rendelkezik, amelyekhez a nehéztehergépjárművek területén is komoly kompetenciát vonultat fel.

A Daimler csoport igazgatóságának elnöke, a Mercedest irányító Ola Källenius egy csütörtöki sajtóbeszélgetésen újabb részleteket osztott meg a nyilvánossággal a stuttgarti székhelyű multi stratégiájával kapcsolatban: ebből kiderült, hogy az autonóm teherszállító járműveket nem csak mellékszálnak, hanem a fejlesztések fő csapásának tekintik. Källenius szerint a Daimler már elvégezte a robot taxik és az önvezető személyautók lehetőségeinek felülvizsgálatát, és arra jutott, hogy a biztonságos megoldások forgalomba hozatala ezen a területen sokkal problémásabb lesz, mint ahogy korábban gondolták.

Ennek megfelelően a vállalatcsoport "méretre szabja" az ilyen irányú költéseit, erőforrásait és önvezető technológiáit pedig elsősorban a nehézgépjárműveket üzemeltető ügyfelekre és a hosszú távú áruszállításra koncentrálja. A Daimler egyébként már közvetlenül azután rávetette magát az önvezető autók fejlesztésére, hogy a Google 2012-ben bemutatta saját prototípusát, és a Mercedes márka alatt ki is jött saját megoldásával. Az Uber és a hasonló, városi személyszállító vagy kézbesítő szolgáltatások gyors felfutásával a járműgyártó nagy lehetőségeket látott a robottaxi-flottákban, az utóbbi időben azonban kénytelen volt átértékelni álláspontját.

Nem ez lesz a fejlődés fő iránya?

Källenius a Reuters beszámolója szerint úgy látja, hogy a költségek és a szabályozók részéről felmerülő akadályok azóta folyamatosan szaporodnak, ennek következtében pedig már nem látnak akkora üzleti potenciált az önvezető autókban. Kiderült, hogy mérnöki szempontból sokkal nagyobb kihívás az urbanizált környezetben 100 százalékos biztonsággal közlekedő autonóm gépkocsik megtervezése, mint ahogy akár csak néhány évvel ezelőtt elképzelték, és ha minden feladatot sikeresen megoldanának, akkor is komoly bizonytalansággal járna a fuvarmegosztó szolgáltatások és az önvezető autók túlzsúfolt piacára való belépés.

Röviden, a teljes körű bevezetések ezen a területen borzalmasan tőkeigényesek lennének, miközben nehezen jósolható meg, hogy mennyire lesznek profitábilisak, ilyen összefüggésben pedig a Daimler nem látja értelmét, hogy úttörő szerepet vállaljon az új piaci szegmensben. A teherszállításban ezzel szemben nagy lehetőségeket látnak a (korlátozott) önvezető technológiákban: a Daimler nem véletlenül lépett együttműködésre a BMW-vel az ilyen irányú fejlesztések területén, és az autóipari beszállítók közül a Robert Bosch-sal is közösen dolgozik a megfelelő technológiák tökéletesítésén.

Arról, hogy az önvezető autók városi környezetben való megjelenése milyen problémákat vet fel, rendszeresen olvashatunk a hírek között. Szemben a különféle vezetéstámogató eszközökkel, az autonóm rendszerek sok esetben még messze nem működnek megfelelő hatékonysággal, és a fejlesztés vagy a tesztek során egyre-másra merülnek fel az újabb kihívások – nem beszélve a hatóságok és a szabályozók részéről támasztott követelményekről, illetve a felelősségi körök alakulásáról, amelyek sokszor nehezen vállalható kockázatokat jelentenek az autógyártóknak. Az új lehetőségek azonban így is túlságosan csábítók: legutóbb éppen október közepén volt szó róla, hogy a Hyundai cégbirodalom a dél-koreai kormányzat támogatásával 35 milliárd dollárt szán a témára.