A Hyundai cégbirodalom csekély 35 milliárd dollárt szán a témára, amit egyébként az ország vezetése is lelkesen támogat.

Miközben az Egyesült Államokban több nagy autógyártó visszavenni látszik az önvezető technológiák iránti lelkesedéséből, Dél-Koreában csak most melegednek bele igazán. És ott ha valamit fontosnak gondolnak, azt általában meg is valósítják.

Teljes gázzal előre

A Hyundai Motor Group (amihez a Hyundai mellett például a Kia márka is tartozik) a héten jelentette be, hogy tetemes pénzt tesznek félre azért, hogy néhány év alatt a területen a világ vezető technológiai nagyhatalmává váljon az ország. A dél-koreai konszern 35 milliárd dolláros keretből tervezi beváltani ígéreteit.

A törekvéseikben azonban egyáltalán nincsenek magukra utalva. Nem véletlen, hogy a fejlesztési beruházásokról tartott sajtótájékoztatón maga a koreai elnök is jelen volt. Mun Dzsein (Moon Jae-in) beszédében meglehetősen bátor kijelentéseket tett. Ezek között szerepelt például az a cél, hogy az ázsiai országben engedjék utakra először az önvezető járművek legfelsőbb kategóriáját képviselő autókat. Ezek az egyelőre még nem létező rendszerek teljesen és minden körülmények között autonóm döntéseket hoznak, azaz semmiféle beavatkozást nem igényelnek még a legváratlanabb helyzetekben sem. A debütálásra dátumot is kaptunk: 2027-ben figyeljünk majd Koreára.

A helyi autógyártókat segítendő a kormányzat maga is összegereblyézik némi aprót a fejlesztések gyorsítására. A most beígért 16 milliárd dollárnyi keretet legkésőbb 2025-ben a támogatandó cégek rendelkezésére bocsátják. Ezzel párhuzamosan a szükséges szabályozói módosítások és infrastrukturális változtatások is szem előtt vannak. Ide tartozik például az a nem is annyira egyszerű kérdés, hogy balesetek esetében ki és milyen körülmények között tekinthető felelősnek. 

A köztársasági elnök világossá tette, hogy ezekkel az intézkedésekkel országa jó eséllyel pályázhat az elektromos hajtás mellett az önvezető technológiában is a globális éllovas szerepére. Minderre nagyjából tíz évük van az érintetteknek, hiszen Mun Dzsein a 2030-as dátumot említette, amikorra várhatóan már minden második eladott autó önvezető megoldás lesz.

Sokszereplős játszma

Közlekedésünk átalakulása az elkövetkező 1-2 évtizedben borítékolhatónak tűnik, ezért nem is lehet csodálkozni rajta, hogy rengetegen ráugrottak a potenciálisan hatalmas bevétellel kecsegtető jövőbeli szektorra. A hagyományos autógyártóktól a nagy technológiai vállalatokon át a feltörekvő startupokig számos próbálkozás, szövetség, fejlesztési irány kibontakozott már.

A Mercedes-Benznél már robotpilóta parkol, a svédeknél futurisztikus kamionok szállítanak, a Google már jó ideje a saját útját járja, az orosz Yandex pedig éppen a Hyundai-jal karöltve igyekszik felvenni a fonalat. A koreaiak ugyanakkor a világ másik felén, az USA-ban is rendelkeznek együttműködésekkel. A cég amerikai leányvállalata például nemrég 1,6 milliárd dollárt tolt a szintén önvezető autózásban érdekelt Aptivval közös vegyesvállalat megalakításába. Itt a cél egy olyan rendszer kifejlesztése, amelyet nagyjából három éven belül már piacra lehet vinni.

Ugyanakkor a technológiát még rengeteg probléma hátráltatja és egyre erősebb a kétkedők hangja is, mivel a mérnöki akadályok leküzdése önmagában nem jelenti azt, hogy a világ simán átáll az önvezető járművekre. Nem véletlen, hogy az említett sok nekibuzdulás között már bőven találunk olyat, ahol kicsit visszatekerték a lelkesedési mutatót. Amerikában például a General Motors egyelőre visszatáncolt önvezető megoldása tervezett piacosításától, miközben idén a Fordnál sem nyilatkoztak a témában annyira derülátóan, mint akár csak egy-két évvel ezelőtt.

Piaci hírek

A Tesla bármelyik másik márkánál több halálos balesetben érintett

Az elmúlt években gyártott járműveket vizsgálva kiderült, hogy az amerikai utakon a Teslák az átlagosnál kétszer gyakrabban szerepelnek végzetes ütközésekben a megtett mérföldek arányában.
 
Ezt már akkor sokan állították, amikor a Watson vagy a DeepMind még legfeljebb érdekes játék volt, mert jó volt kvízben, sakkban vagy góban.
Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.