Interjút közölt a Qubit Jack Stilgoe-val, a University College London professzorával. Stilgoe kutatásaiban az új technológiák – például a géntechnológia, a mesterséges intelligencia vagy az önvezetők autók – gyakorlatba történő átültetésének hatásait vizsgálja, és e témákban Nagy-Britannia egyik megmondóemberének számít, rendszeresen kifejti véleményét a BBC és a The Guardian felületein.
Az interjúban az önvezető technológiák jövőjével kapcsolatban néhány olyan szempontot is előhoz, melyekről egyébként kevés szó esik.
Lassan terjed az önvezetés
Stilgoe az önvezető autók lassúbb terjedésére számít. Mint mondja, az ilyen technológiájú járművek "széles körű elterjedéséhez jelentős változásra lesz szükség az utakon viselkedésbeli, infrastrukturális és szabályozói értelemben is, és még az autók technológiájának is van hova fejlődni".
A professzor egyik alapállítása az, hogy tökéletesen biztonságos technológia sosem fog létezni. Mint mondja, "jelenleg még azt sem tudjuk, hogy milyen szintet kell elérni, hogy azt mondhassuk, ez már elég biztonságos." Ebben nagyon fontos a felhasználók elvárása: megelégszenek-e annyival, hogy a közlekedés egy picit biztonságosabb lesz, mint emberi sofőrökkel, vagy nagyságrendi javulást várnak ettől?
A másik fontos állítása abból következik, hogy az autók csak ún. virtuális kerítések között tudnak majd közlekedni. Tehát használhatóságuk lokalizált lesz. "Egy Phoenixben működő autó sosem lesz ugyanolyan, mint egy római, egy mumbai vagy egy walesi vidéki autó." És persze lesznek helyek a világban, ahol egyszerűen nem lesz elérhető ez a technológia.
A technológia nem ruházható fel erkölccsel
Jack Stilgoe szerint is keletkeznek majd új problémák, például az esetleges baleseteknél a felelősség terén. Mint korábban foglalkoztunk vele, ez iparágakra is kihat majd. A biztosítóknak például olyan kockázatelemzési modelleket kell kidolgozniuk, melyek számolnak azzal, hogy még az is nehezen dönthető el, hogy a szállítási lánc mely részvevője (a szoftver készítője, az autó gyártója, a forgalmazó stb.) felel egy esetleges balesetért. A professzor szerint is számtalan olyan eset lesz, ahol ezt nehéz lesz megállapítani.
A legfontosabb kérdése azonban az önvezetéssel kapcsolatban a régóta terítéken lévő probléma: felruházható-e a technológia olyan képességekkel, hogy helyettünk hozzon meg etikai döntéseket. Stilgoe válasza egyértelmű nem. Ő is lényegében ugyanazt a dilemmát veti fel, amiről a mesterséges intelligencia használatával kapcsolatban Lévay György egészségügyi mérnök beszélt a közelmúltban egy rendezvényen, tudniillik hogy az MI jelen szintjén ugyanannyi fals pozitív eredményt ad, mint amennyi fals negatívot. De melyiket részesítsük előnybe, hogy a technológia használható (ne álljon meg az autó minden utcán heverő kólásüveg miatt), de biztonságos is legyen (ne üsse el az autó elé szaladó kisgyereket)? "Az önvezető autók sosem lesznek mindentudók, és nem fogják helyettünk meghozni a kényes politikai döntéseket – mondja Stilgoe. – Nem hinném, hogy el kéne játszani, hogy a gépeket fel lehet ruházni erkölcsiséggel. Szerintem inkább a tervezők felelősségéről kell gondolkodnunk."
A teljes interjú a Qubit oldalán olvasható.
Rendszerek és emberek: a CIO választásai egy új magyar felmérés tükrében
"Nehéz informatikusnak lenni egy olyan cégben, ahol sok az IT-s" – jegyezte meg egy egészségügyi technológiákat fejlesztő cég informatikai vezetője, amikor megkérdeztük, milyennek látja házon belül az IT és a többi osztály közötti kommunikációt.
Így lehet sok önálló kiberbiztonsági eszközéből egy erősebbet csinálni
A kulcsszó a platform. Ha egy cég jó platformot választ, akkor az egyes eszközök előnyei nem kioltják, hanem erősítik egymást, és még az üzemeltetés is olcsóbb lesz.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak