Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) tavaly nyáron közölte, hogy négy kiemelt kutatási-fejlesztési területre koncentrálva megkezdi tizenhét laboratórium és egy kutatólaboratórium kialakítását, szeptember végén pedig a Pécsi Tudományegyetemen be is jelentették az összesen tizennyolc darab Nemzeti Laboratórium indulását. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) hét eleji közleményében most ezek egyikéről, a Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézete (SZTAKI) által vezetett Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium (MILAB) és konzorciumi tagként a BME kapcsolódó kutatócsoportjainak munkájáról számolt be.

A programhoz komoly intézményi hátteret jelent, hogy a BME a kormányzati és EU-s témájú projektek mellett kiválósági programokban is részt vesz. A közlemény szerint az intézményben zajló, mesterséges intelligencia fókuszú tématerületi kutatások pedig összesen több mint 1,1 milliárd forint értékű együttműködést generáltak a BME olyan nagyvállalati partnereivel, mint a Nokia, az Ericsson, a Vodafone, a Morgan Stanley, a MOL, a Knorr-Bremse, a Bosch, a Siemens vagy a Continental. A MILAB munkájában a nyolcból hat műszaki egyetemi kar vesz részt.

Látják benne a lehetőségeket

Ennek alapján a BME szakemberei az MI-ben érintett kutatási és alkalmazási területek legnagyobb részén aktívak, legyen szó a gépi látásról, a nyelvtechnológiáról, az egészségügyi alkalmazásokról, a szenzorokról, az okos eszközök hálózatokba kapcsolásáról vagy a biztonságtechnológiáról. A BME tudományos és innovációs rektorhelyettese szerint az Európai Unióban bejelentett MI-szabadalmaknak egyelőre kis hányada köthető Magyarországhoz, de bizonyos szegmensekben, például a matematikai alapú, algoritmikus orientációjú kutatásokban reális lehetőséget látnak rá, hogy az élre kerüljünk.

A BME három olyan kutatói közösség munkájában is részt vesz, amelyek intelligens technológiák fejlesztését megalapozó kutatásokat végeznek, a mesterséges intelligencia mellett a Kvantuminformatikai Nemzeti Laboratórium és az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium feladataiban is közreműködik. A közlemény a MILAB kutatási programjával kapcsolatban az egyetem jövőformáló podcast sorozata, az Inno Sapiens legújabb részét ajánlja, ameyben a mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazásai mellett a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Labor céljai is részletesebben megismerhetők.

Európa a legkisebb nagyhatalom

A mesterséges intelligenciát a hazai gazdaság egyik kulcságazataként meghatározó anyag a Center for Data Innovation január végén közzétett tanulmányát idézi, amelyről annak idején mi is beszámoltunk. Ebből a közlemény szerint kiderül, hogy az MI innovációs versenyben Kína fénysebességgel zárkózik fel az Egyesült Államokhoz, miközben a két vezető hatalom mögé sorolt Európai Unió is jelentősen ösztönzi a témába vágó kutatásokat, ahol 2019-ben 3,2 milliárd dollár kockázati és magántőke-finanszírozást biztosítottak az MI-fejlesztő vállalkozások számára..

A mi olvasatunkban azonban az index inkább arra világít rá, hogy az uniós vállalatok egyelőre a befektetések volumenének növekedése ellenére sem voltak képesek faragni az amerikai riválisaikhoz viszonyított hátrányukból, és csak olyan értékelésekben teljesítenek egyértelműen jobban, mint a mesterséges intelligenciával foglalkozó tudományos publikációk idézettségének súlyozott mértéke. A kínai felzárkózást ugyancsak túlzás lenne fénysebességűnek nevezni, mivel a jelenlegi viszonylatban a látványos sikerek ellenére is inkább a kínai fejlődés konzisztenciája az, ami intő jel lehet az amerikaiak számára.