Korlátok között tartva, de megtörtént az 5G-s hálózat valós körülmények közötti bemutatkozása Magyarországon. A jövőbe tekintő ízelítőre a Magyar Telekom székházában került sor, ahol a szolgáltató a technológia szerteágazó felhasználási módjaira igyekezett példákat hozni.

Újabb lépés, de messze még az igazi rajt

A 3,7 GHz-es spektrumban működő teszthálózat szabványosítás előtti, kereskedelmi bevezetés előtt álló 5G berendezések segítségével valósult meg. A kommunikációs hálózatok legújabb generációja természetesen minden fontos paraméter szempontjából túlnő elődjein. A nagy átviteli sebesség, az alacsony késleltetési idő és az erőforássok hatékony használata egy sor területen hozhat újszerű üzleti megoldásokat.

A tavaly ősszel még csak laboratóriumi körülmények között felállított 5G-s kapcsolattól mostanra már közelebb kerültünk a tényleges bevezethetőséghez, ám a technológia hazai elterjedésére valószínűleg még így is éveket kell várni. Miközben az USA-ban már az idei második félévben, illetve jövő év elején elindulnak a szolgáltatók az első kereskedelmi bevezetésekkel, globálisan ez legkorábban 2020-ban kezd majd "láthatóvá válni".

A hazai bevezetéshez szükséges szabályozói intézkedésekről, frekvenciakiosztásról nemrégiben interjút adott lapunknak a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) főigazgató-helyettese. Vári Péter többek között arról beszélt, hogy örömmel biztosítják a technikai hátteret, ha egy szolgáltató, vagy gyártó 5G-vel kísérletezne, ám egyelőre azonban még csekély az érdeklődés. Utóbbit a főigazgató-helyettes arra vezette vissza, hogy a technológia kapcsán még hiányzik a megfelelő üzleti modell.

Játéktól az életmentésig

Ami a kézzel fogható előnyöket, a pénzt érő fejlesztéseket illeti, a Telekom a hét elején tartott bemutatójával igyekezett széles merítésben példákat hozni. Mondjuk egy hagyományos, ősrégi kötött pályás autóversenyzős játék élményét is több szinttel megdobhatja, ha a résztvevők egy VR-sisakon keresztül "beülhetnek" a volán mögé, a kijelzőn pedig egy sor extra digitális információt kaphatnak a verseny állásáról.

Egy sokkal komolyabb, ha úgy tetszik életbevágó implementálása lehet a technológiának például a drónok bevetése katasztrófák idején. Felderítési, kutatási feladatokban segíthet az a drón, amely a rászerelt hőkamera segítségével tudja a terepet átvizsgálni eltűntek, sebesültek vagy áldozatok után kutatva. A távolról irányítható drón nagy területet tud átkutatni, a kamerájából 5G hálózaton keresztül jut a kép a távoli felhasználóhoz. Az ilyen akcióknál elengedhetetlen a megbízható átviteli kapcsolat, az alacsony késleltetés, valamint nem utolsó sorban a függőleges nyalábformálás, valamint nyalábirányítás technológiája, amelyek az 5G mobiltechnológia részei. Az 5G sebessége lehetővé teszi, hogy a drónt azon keresztül irányítsák, és emellett képeket, vagy akár 360 fokos videókat is valós időben továbbítsanak a hálózaton. A képek pontos földrajzi helyzetmegjelöléssel érkeznek, így a mentőcsapat már a konkrét ponthoz tud sietni, ami gyorsítja a mentést.

De jól jön majd a (táv)gyógyításban is az 5G. A bemutatott esettanulmányban a kórházi kezelőorvos már valós időben információkat kaphat a beteg sérüléseiről a mentőorvos közreműködésével, még azelőtt, hogy a sérült a baleset helyszínéről a kórházba érkezne. Az elképzelés szerint a jövőben egy speciális orvosi szonda 5G hálózaton keresztül valós időben továbbítja a felvételeket a távoli 3D-holografikus képalkotáshoz, ami aztán közvetlenül az orvos, illetve mentős betegellátó látóterébe érkezik. Az orvos és a mentős így közösen egyből látják a páciens állapotát, aminek köszönhetően könnyebben és gyorsabban fel tudják állítani a diagnózist, és megtervezhetik a szükséges ellátást.