Azóta publikáltuk az 5G-hálózatok szempontjából fontos 700 MHz-es frekvencia használatának átalakítására vonatkozó nemzeti ütemtervet – mondja a szakember. A frekvenciasávot 2020. szeptember 5-ig a hazai műsorszórók használhatják, Azt követően jelenhetnek meg rajta a szélessávú vezeték nélküli szolgáltatások, LTE, vagy annak a továbbfejlesztésével létrejövő technológiai alapon. A nemzeti ütemterv külön figyelmet szentel a szélessávú közrend- és katasztrófavédelmi rendszerek (PPDR) frekvenciaigényeinek is, a keskenysávú TETRA alapú hálózatokat a jövőben az LTE-alapú szélessávú készenléti hálózat váltja fel.

Kell-e még a frekvencia a földfelszíni televíziós műsorszórásra?

A hatóságnál most azon dolgoznak, hogy előkészítsék azt a pályázatot, amely biztosítja a 700 MHz-es sáv nélküli digitális földfelszíni televíziós műsorszórás jövőjét, még a vezeték nélküli szélessávú elektronikus hírközlési szolgáltatások bevezetése előtt.

Az NMHH fontosnak tartja, hogy a nyertes szolgáltató, valamint a televíziónézők is időben fel tudjanak készülni a változásokra. A tervek szerint a jelenlegi jogosultság lejárta előtt egy évvel, azaz 2019. szeptember 5-én már tudható lesz, hogy a nyertes  műsorszóró társaság milyen frekvenciakészlettel, milyen technológiai alapon, milyen műsorkínálattal jelenik meg a hazai piacon. Ezután kerülhet sor a 700 MHz-es sáv mobilcélú értékesítésére 2019 végéig – hangsúlyozza a főigazgató-helyettes.

A digitális televíziós műsorszórásra 2020 után az UHF-sávon belül a 470-694 MHz közötti sávban van lehetőség. Vári Péter szerint vannak már korszerűbb technológiák, tömörítési eljárások, amelyekkel jobban ki lehet használni a rendelkezésre álló sávrészt, azaz ugyanannyi, vagy még több műsort lehet átvinni.

Érdekes felvetés ennek kapcsán, hogy egyáltalán van-e még jövője a földfelszíni televíziós műsorszórásnak. Az NMHH szakembere szerint igen, mivel csak ezen keresztül lehet mindenkit elérni, ami például katasztrófahelyzet esetén kulcsfontosságú. Másrészt ez az egyetlen vételi lehetőség, amely előfizetési díjak nélkül teszi lehetővé a háztartások számára, hogy a napi életvitelükhöz szükséges információkhoz hozzájuthassanak. Minden más szempontból viszont kérdéses, hogy mennyire van rá szükség a következő évtizedekben. Ezt a kérdést más országokban is vizsgálják. A klasszikus lineáris földfelszíni tévésugárzás iránt nálunk is fokozatosan csökken a kereslet.

Az is kérdés, hogy alig pár évvel a legutóbbi frekvencia-értékesítés után mennyire van "frekvenciaéhség" a hazai mobilszolgáltatóknál. A főigazgató-helyettes szerint nem igazán. Persze mindenki gondol a jövőjére, az 5G-hálózatok kiépítésére, és ehhez kellenek majd az újabb frekvenciák, de a legutóbb elnyert, 4G bevezetésére alkalmas sávokban sem látszik még az intenzív használat. Van olyan szolgáltató is, amely még el sem indította rajta a kereskedelmi szolgáltatását.

Kérdésünkre, hogy van-e megfelelő frekvenciacsomag az újból belengetett állami mobilszolgáltatóhoz, ha az netán megint zöldmezős beruházásként indulna, Vári Péter így válaszolt: "A frekvencia szűkös és korlátos erőforrás. Cél, hogy ezen erőforrás felhasználásával az operátorok mindenki számára elérhető, kiváló minőségű szolgáltatásokat nyújtsanak az előfizetőik részére. Vannak olyan frekvenciasávok 2 GHz felett, ahol az adott sávnak nem minden szelete kelt el, de 2 GHz alatt már minden sávrész gazdára talált a korábbi értékesítési eljárások során. (A 2GHz alatti frekvenciák adják a területi fedettséget, míg a magasabb frekvenciák a hálózat kapacitásnövelését teszik lehetővé a sűrűn lakott területeken.) Ezeket figyelembe véve nehéz lehet olyan üzleti modellt találni, amely egy ötödik szolgáltató (MNO) belépését jelenthetné a hazai piacra."

Már tesztelhetik az 5G-t a hazai szolgáltatók is

Ami az 5G-képes frekvenciákat illeti, az Unióban a 700 MHz mellett még két sávot jelöltek meg erre a célra. Az egyik a 3400-3800 MHz közötti sáv, amiből a Vodafone és a Digi vásárolt már, de ezt most még a 4G hálózat építésére használják, a másik pedig a 26 GHz-es sáv.

Vári Péter szerint a 3400-3800-as sávban teljesítették azt a jövőbeni uniós elvárást, hogy nagy sávszélességeket alakítsanak ki a pályázók számára. A technológia-semlegesség mellett pedig az NMHH is fontosnak tartotta, hogy nagyobb méretű blokkokat kínálva elősegítse a nagyobb sávszélességű szolgáltatások kialakítását az előfizetők részére.  

"Ebben a sávban a Vodafone már kísérleti 5G tesztre is kért engedélyt. Természetesen bármelyik szolgáltató, gyártó jelezheti nekünk, ha 5G-vel kísérletezne, igyekszünk az adott földrajzi területre, a tesztelés idejére más szolgáltatást nem zavaró frekvenciát rendelkezésre bocsátani. Egyelőre azonban még csekély az érdeklődés, valószínűleg elsősorban azért, mert az 5G-re még hiányzik a megfelelő üzleti modell. Azt is meg kell említeni, hogy nagyon komoly beruházást hajtottak végre a szolgáltatók az elmúlt pár évben, az országosan elérhető és kiváló minőségű 4G-hálózatok kiépítésére. Ezek megtérülése is fontos a számukra. Valóban büszkék lehetünk a mobilhálózataink minőségére, világviszonylatban az elsők között vagyunk" – fejtette ki Vári Péter.

Érdekes helyzetet teremt a 700 MHz-es frekvencia értékesítésénél, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően azt a szolgáltatók nem azonnal, hanem a már említett, 2020. szeptember 5-i határidő után vehetik tényleges használatba. A főigazgató-helyettes megemlíti, hogy a szolgáltatók a tavalyi nyilvános meghallgatáson már jelezték is a kérésüket, hogy ezt a tényt a frekvenciahasználati díjak megfizetésénél az NMHH vegye figyelembe. Erről hatóságon belül már folyik egyeztetés, de döntés még nem született.

A 700 MHz-es sáv műsorszórásból "mobilba" való átadásával kapcsolatban nagy kihívást jelent az is, hogy Magyarország földrajzilag nem EU-tagországokkal (Ukrajna, Szerbia) is szomszédos, amelyekre nem vonatkozik az uniós szabályozás. "Nem elégséges az, hogy csak hazánkban álljanak le, hangolódjanak át a nagy teljesítményű 700 MHz-es sávban üzemelő tévéadók, hanem a környező országoknak is hasonlóan kell cselekedniük. Ellenkező esetben a határmenti övezetekben ezek a tévéadók az általunk bevezetni kívánt szélessávú vezeték nélküli szolgáltatásokat zavarják, esetleg ellehetetlenítik. Cél, hogy a szomszédos országokkal szorosan együttműködve Magyarország teljes területén be lehessen vezetni ezeket a szolgáltatásokat" – tette hozzá.

Milyen lesz a 700 MHz-es sáv pályáztatási formája?

Az sem dőlt el még, hogy a legértékesebbnek számító 700 MHz-es sáv értékesítése milyen formában zajlik majd. "Természetesen lehet árverés is, ahol csak a pénz mennyisége dönt, azonban fennáll a veszélye az ellenséges vásárlásnak, azért veszek, hogy másnak ne legyen alapon. Biztos vagyok benne, hogy ez lesz az egyik legizgalmasabb kérdés az értékesítést közvetlenül megelőző nyilvános meghallgatásunkon" – hangsúlyozta Vári Péter.

Kérdés az is, hogy a 4G-vel teljes lefedettséget elért szolgáltatóknak kell-e ugyanezt a lefedettségi mértéket az 5G-re is teljesíteni adott időn belül, vagy elegendő ha az indulást követő években a főútvonalak, vasútvonalak mentén, iparterületeken épül ki az új hálózat. "Még erről is egyeztetünk majd a szolgáltatókkal. Célunk, hogy nyilvános konzultációk keretében ismerjük meg a szakma álláspontját ezekben a kérdésekben is" – mondja a szakember.

Hozzáteszi, fontos, hogy ne csak a szélessávú mobilhálózatok fejlődjenek, hanem a mindennapi biztonságunkat garantáló hálózatok is lépést tartsanak a technológiai fejlődéssel. Generációváltásra lesz szükség a ma még TETRA-ként ismert készenléti rendszereknél is. Időszerű a téma, hiszen a technológia nagyjából egyidős a GSM-technológiával. A TETRA-t az LTE alapú 4G, 5G rendszerek váltják fel, a hatóság erre a 700 MHz-en belül különít el egy 8 MHz-nyi sávszélességet.

Ma még nemzetközi szinten is kérdés, hogy az adott államnak magának kell-e a hálózati infrastruktúrát kiépíteni, vagy bízza azt inkább a szolgáltatóira, és tőlük vegyék bérbe a szükséges kapacitást a készenléti szervek. Létezik vegyes üzleti modell is, amikor az állam csak részben építi meg a hálózatot, részben pedig bérli. Minden ország maga dönti el, milyen módon építi ki a hálózatát, nálunk a döntés joga a belügyminisztériumé.

A hatóság felülvizsgálja a frekvenciahasználati díjak mértékét

Állandó napirendi téma a frekvenciahasználati díjak mértéke, a szolgáltatók legfőképpen azzal érvelnek, hogy Európában egyedül Máltán magasabbak a díjak, mint nálunk. Számíthatnak-e ezen a téren kedvező változásra?

"A díjstruktúrákat minden értékesítés előtt áttekintjük, a frekvenciahasználat ideje alatt pedig általában nem változik a díj mértéke. Felül fogjuk vizsgálni a jelenlegi mértékeket. Fontos azonban tudni, hogy nálunk a hatóság nem egyszerűen eladja a frekvenciákat, hanem a használati díj fejében garanciát is vállal arra, hogy a szolgáltató számára zavarmentesen álljon rendelkezésre a megvásárolt spektrum" – mondja Vári Péter. A hatóság műszaki csapata folyamatosan méri a hálózatok minőségét térerő és kapacitás szempontjából, és az adatokat megosztja a szolgáltatókkal is. Az NMHH létrehozott egy szélessáv-mérő rendszert, amely a vezetékes hálózatok mellett a mobilszolgáltatásokat is méri. Ha valaki kíváncsi, hogy a környezetében milyen hálózatok érhetők el, akkor ezt a szelessav.net oldalon megtekintheti, illetve a saját szolgáltatásainak a paramétereit le is mérheti.

Amikor a GSM-blokkolók buktatják le az autótolvajokat

Ugyanígy figyelik a mobilhálózatok működését zavaró tényezőket is, ilyenek lehetnek például az 1800-as frekvencián működő amerikai típusú DECT telefonok – ezekből szinte minden hétre jut eset. Mindenesetre jó tudni, hogy a szándékos károkozás különböző büntetőjogi következményeket von maga után.

"A GSM-blokkolók is klasszikus zavarforrások, hetente fordul elő ezzel a tiltott eszközzel kapcsolatos eset. Pár éve autótolvajok élnek ezzel a lehetőséggel, a nagyértékű autókba szerelt riasztók adapterében ugyanis van egy a biztonsági céget értesítő GSM-alapú riasztó. Az autótolvajok ezeket hatástalanítják a blokkolóval. Ez azonban az autó környezetében lévő mobilszolgáltatásban is zavart okoz, amelyet a szolgáltatókkal együtt észlelünk mi is. Az NMHH műszaki emberei a rendőrséggel együttműködve sok autót mentettek már meg a lopástól" – emeli ki Vári Péter.